A Veszprém megyei cégbíróság bírája 2013. novemberében az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, három takarékszövetkezet alapszabály-módosításának bejegyzésére irányuló eljárást felfüggesztve és kérte az Alkotmánybíróság eljárását, kifogásolva az integráció kötelező jellegét. A szövetkezeti integrációs törvény nyomán a takarékszövetkezeteknek új egységes alapszabályt kellett elfogadniuk, ahhoz, hogy azok az integráció rendszerében működni tudjanak.

A bíró előbb - az ősz folyamán - a zirci takarékszövetkezet esetében bejegyezte a szövetkezetek új szövetkezeti integrációs törvénynek megfelelően készült alapszabályát, majd röviddel ezt követően megtagadta három másik takarékszövetkezet a korábban bejegyzettel gyakorlatilag szó szerint megegyező (Balatonfelvidék, Forrás, Szentgál) változásbejegyzési kérelme alapján az eljárást, és az alapszabály bejegyzését, illetve az Ab-hoz is fordult.

Mivel a cégbíróság alkotmánybírósági beadványának benyújtását követően a három érintett takarékszövetkezet működését napi szinten akadályozta az a bizonytalanság, amely abból fakadt, hogy a közgyűlésen elfogadott alapszabályuk bejegyzésére nem került és esetleg még hónapokig nem kerül sor, az érintett takarékszövetkezetek kérelmezték a bírónál, hogy döntését változtassa meg, folytassa az eljárását és az alkotmányos igényei ellenére jegyezze be az alapszabály-módosításokat, mivel ez a takarékszövetkezetek érdeke. A cégbíróság 2014. januárjában eleget tett a három takarékszövetkezet kérésének, és eredeti végzését megváltoztatva bejegyezte a módosított alapszabályokat a cégnyilvántartásba. Ezzel a cégbíróság eljárása befejeződött.

Az Ab végzése e fejleménnyel indokolta az eljárás megszüntetését. A végzés utal rá, hogy a bíróságok csak az előttük folyamatban lévő ügyekben kérhetik az Ab döntését, és ha így tesznek, saját eljárásukat fel kell függeszteniük. A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága ugyanakkor az indítványának beadását követően tovább folytatta a felfüggesztett eljárást, és be is fejezte azt a módosítások bejegyzésével. Így a cégbíróság előtt hónapok óta nincs folyamatban eljárás, amivel a három takarékszövetkezet ügyében született alkotmánybírósági indítványok okafogyottá váltak, aminek az alkotmánybírósági eljárás megszüntetése szükségszerű következménye.
Az Ab döntését követően valamennyi takarékszövetkezet a takarékszövetkezeti integrációt megteremtő törvény szerinti alapszabály szerint működhet, az alapszabályok bejegyzésének jogszerűsége többé nem vitatható.

A lapunk által megkeresett alkotmányjogászok szerint bár az Ab döntése nem dönti el a takarékszövetkezeti integrációs törvénnyel kapcsolatos valamennyi alkotmányos panaszt, de azt jelzi, hogy a bíróság áttekintette az elé került nagyszámú beadványt és azokkal kapcsolatban hamarosan döntésre juthat.