A felhasználható összeg reálértéke emellett ugyanakkor a két százalékra tervezett inflációval is kisebb lesz. A kiadások 0,7 százalékpontos emelkedése mellett a bevételek 1,4 százalékkal nőnek, aminek következtében az idei 4,7 százalékos pénzforgalmi hiánymutató jövőre 6,8 százalékra nő. A 2005-ös és 2006-os év között az eltérés a pénzforgalmi adatok alapján mintegy 500 milliárd forint, azaz a választás évére a tényleges pénzügyi tranzakciókat figyelembe véve közel másfélszeresére nő az államháztartás hiánya. Az uniós eredményszemléletű ESA-hiány az idei 6,1 után 4,7 százalékos lehet, így ha megvalósulnak a kormány várakozásai, az MSZP-SZDSZ koalíció egy nem éppen fényes, 6,24 százalékos maastrichti átlagot mutathat majd fel a 2002 és 2006 közötti időszakra (igaz, a 8,5 százalékos 2002-es hiányért részben még az Orbán-kormány volt a felelős). A várhatóan a GDP 46,4 százalékát kitevő kiadási főösszeg legnagyobb tételét a jóléti funkciók, azon belül is a tb- és egyéb jóléti szolgáltatások teszik ki. Ez utóbbiak az újraelosztás mintegy harmadát adják, miközben arányuk az egy évvel korábbi szinthez képest a bruttó hazai termék 0,48 százalékával nő. A kormány továbbra sem teljesíti a NATO-val szemben a hadikiadások növelésére vállalt kötelezettségét: a 2004-es GDP-arányos 1,17 százalékról 2006-ra újabb 0,08 százalékponttal, 0,9 százalékra csökkenhet. Nem jár jobban a rend és közbiztonság ügye sem, ahol hajszálra hasonló mértékű csökkenés megy végbe. A kormányzati nadrágszíj meghúzását emellett a külügyi, a törvényhozó és végrehajtó hatalom, illetve a tűzvédelem területén dolgozó munkatársak is megérzik majd, miközben több jut az igazságszolgáltatásra és alapkutatásokra. A 2006-os költségvetés igazi nyertese az úthálózat-fejlesztés: ez az egyetlen nagyobb tematikus egység a büdzsében, amelynek támogatásnövekménye meghaladja a GDP 0,6 százalékát. Tíz százalékkal, közel 200 milliárd forintra nő a felsőfokú oktatás kerete is, lényegesen nagyobb mértékben csökken ugyanakkor az alapfokú oktatásra szánt pénz. A költségvetési tervezet ismeretében porhintésnek bizonyult a PM vezetésének azon bejelentése, amely szerint a kormány a szakmai fejezeti kezelésű célelőirányzatokon kíván 130 milliárd forintot megspórolni. Ahogy azt korábban lapunk is valószínűsítette (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 21., 1–2. oldal) erre nem került sor: a büdzsé mérlege nemhogy csökkenést, hanem 165 milliárd forintos növekményt mutat ezen a soron, amely lényegesen meghaladja az uniós társfinanszírozás bővüléséből keletkező potenciális többletet. A bevételi oldalon az áfa esetében a PM valamelyest okulni látszik az elmúlt évek durva felülbecsléseiből: a felső kulcs 5 százalékos csökkentésének 225 milliárdos tételét leszámítva és az infláció okozta nominális emelkedést figyelembe véve 73 milliárd forinttal kisebb a 2006-os előirányzat, mint az idei. Az óvatosságra minden oka meg is van a pénzügyi kormányzatnak: az áfa-bevételek az idén is csak a kétes eredményt hozó visszatartási intézkedéseket eredményező 2004-es folyamatoknak megfelelő szinten teljesültek augusztus végéig. A kisebb kulcs mellett várható forgalombővülés szintén növeli az előirányzat teljesülésének esélyét. Bővülésre számít ugyanakkor a kabinet a személyi jövedelemadó esetében: a 2 százalékponttal csökkenő felső kulcs ellenére reálértéken is növekedést jelentene az 1086 milliárd forintos bevétel elérése. Évről évre jobban bízik mindemellett a kormány az egyszerűsített vállalkozói adóban: ha teljesül a jövő évi 106,9 milliárdos bevételi terv, több mint 30 milliárd forintos növekményt regisztrálhat a pénzügyi tárca.