Az ország frekventált idegenforgalmi körzeteiben is katasztrofális évet zártak a falusi vendégfogadók − vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett szakemberek. A forgalom már a főszezonban is kisebb volt a tavalyinál, szeptembertől pedig alig akadt vendég a portákon, az ágazat jószerével agonizál. A Dél-Dunántúlon és az Őrségben már minden harmadik szállásadó lehúzta a rolót, és úgy tűnik, a helyzet nem jobb az ország más részein sem.

A Napi Gazdaságnak nyilatkozó egyik somogyi fogadós szerint az elmúlt egy-másfél évben olyan helyzet alakult ki, hogy minden további befektetett forint kidobott pénz. Tavaly tovább szűkültek a fejlesztési források, saját erő és hitel híján a tervezett beruházások többsége leállt vagy el sem indult, de több példa van arra is, hogy az elmúlt években hitelből épített, illetve bővített létesítmények az árverés sorsára jutottak, számos családi vállalkozásból pedig külföldre távoztak a szakképzett, nyelvet is beszélő fiatalok.

Az ágazat már 2010-ben 12-14 százalékos visszaesést realizált a megelőző évhez képest. A fizetőképes kereslet drasztikus csökkenése mellett az sem tett jót a szektornak, hogy 2010 januárjától megszűnt a magánszemélyként szállást adók személyi jövedelemadó-kedvezménye − a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (Fatosz) adatai szerint ez az ágazat mintegy 800 szereplőjének 90 százalékát érintette kedvezőtlenül. A falusi turizmussal foglalkozók 2009 végéig évi 800 ezer forintos árbevételig, illetve 400 ezer forint értékű vendégasztal-szolgáltatásig adómentességet élveztek.

Tóth Tamás, két nyugat-zalai kistérség idegenforgalmi ügyekben illetékes munkatársa szerint Lenti térségében, illetve az Őrség déli részén három korábbi vállalkozás közül egy már papíron sem működik, egy pedig csak így. Néhány fogadót még a törzsvendégek tartanak életben, ám tavaly ezek száma is drasztikusan csökkent.