A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A gyulai frakcióülés döntései értelmében a kormánypártok a tavaszi ülésszak első napjaiban elsősorban az Alaptörvény negyedik módosításának "gránitba vésésével" lesznek elfoglalva, emellett pedig a földhasználati bejegyzés illetékének eltörlése is felülírhatja az eredeti terveket. Információink szerint kevés esély van arra, hogy február közepén folytatódjon a földforgalmi törvény vitája − erre csak az egész hetes ülésezés adna lehetőséget. Ez azonban a parlamenti padsorokat megtöltő polgármesterek egyéb kötelezettségei miatt szinte kizárt az intézményállamosítások, illetve az önkormányzati adósságátvállalásról szóló tárgyalások és a helyi büdzsé-előkészítések időszakában. A csúszás viszont lehetőséget ad arra, hogy teljesüljön az a képviselői óhaj, ami szintén Gyulán fogalmazódott meg: ha a VM utoléri magát a jogalkotásban, a képviselők nagyjából párhuzamosan tárgyalhatják legalább a földforgalmi mellett az üzemszabályozási és az integrációs törvénytervezeteket is.

Valóban volt javaslat a frakcióülésen a családi gazdaságok sarkalatos törvényben szabályozásáról, illetve Alaptörvénybe emeléséről, a végleges álláspont és a részletek azonban csak az alkotmánymódosítás koncepciójának tárgykörönkénti egyeztetésekor derülnek ki − értesült lapunk kormánypárti forrásból. A földtörvényhez tervezett módosítások közül a VM már megerősítette, hogy közcélhoz kötötten − például az ipari parkok fejlesztése érdekében − az önkormányzatok is szerezhetnek majd földet. A készülő módosítások közé egy képviselő szerint több olyan dolog bekerül, amit Ángyán József is szorgalmaz, mivel azonban frakciótársai egyre kevésbé informálják őt a változásokról, ezért a kritikáiban sokszor olyasmit is megfogalmaz, ami lényegében idejétmúlt.

A fiatal gazdák előbbre sorolásáról a szerzési rangsorban például már megvan a döntés, de a pontos helyről még tárgyalnak a kormánypártok. Szintén döntöttek a pályakezdő gazdálkodó fogalmának bevezetéséről − 16. évét betöltött, életvitelszerűen Magyarországon él, de más tagállamban sem rendelkezik termőterülettel, és legalább középfokú szakmai végzettsége van −, illetve arról, hogy kedvezményes feltételek mellett nagyjából 20 hektáros földterülethez juthassanak, ha polgárjogi szerződésben kötelezettségvállalást tesznek. Így megkönnyíthető lenne a földszerzésre jogosító földművessé válásuk, lényegében megindítható lenne a demográfiai földprogram. A szakmai végzettség meghatározásáról még vitáznak a kormánypártok, illetve arról is, hogy milyen gyakorlattal lehessen kiváltani − a kompromisszum az lehet, hogy a vidékfejlesztési tárca később rendeletben határozhassa ezt meg. A gazdálkodási forma szerinti birtokmaximumokról még szintén egyeztetnek; értesüléseink szerint a KDNP ragaszkodna a jelenlegi korlátokhoz, illetve ahhoz, hogy az állattenyésztéshez nélkülözhetetlen takarmánytermelést bizonyos korlátok közötti földterület engedélyezésével garantálják.