Bár a kormányzat bejelentette, hogy határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését, és az elhalasztásról szóló jogszabályt jelenleg tárgyalja az Országgyűlés, az egyelőre nem biztos, hogy a kormánytöbbség lemond a Trócsányi László igazságügyi miniszter által kidolgozott modellről.

A közigazgatási bíróságokról szóló szabályok a jogrendszer és az Alaptörvény részei maradnak, és a nemzetközi egyezményeket valamint a bírói függetlenséget is sértő szabályokat a jövőben bármikor életbe léptetheti a kormánytöbbség, ha elcsendesülnek a jogállamiság magyarországi sérelméről szóló nemzetközi viták - állapította meg Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Arra kérjük az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy egyszer és mindenkorra mondja ki: a közigazgatási bíróságok kormányzati gyámság alá helyezése alaptörvény-ellenes és sérti a bíróságok függetlenségét - mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Kapcsolódó

Az Országgyűlés ellenzéki tagjai télen fordultak az Ab-hoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvények vizsgálatát kérve. A jogvédő szervezetek ehhez az indítványhoz csatlakoztak amicus curiae beadványukkal, amelyben kifejtik a különbírósági rendszerrel kapcsolatos legfontosabb problémákat.

Álláspontjuk szerint a miniszter szinte kontroll nélkül dönt arról, hogy milyen szakmai háttérrel lehet valaki bíró, továbbá a miniszter választja ki a bírói tisztségre jelentkezők közül a nyertes pályázót is, érdemi kontrollmechanizmusok nélkül. Így előfordulhat olyan helyzet, hogy a közigazgatásból érkező hivatalnokból lett bírók a kinevezésük után rögtön dönthetnek a korábbi munkáltatójuk ellen indult közigazgatási perekben. A szakértők úgy vélik, hogy olyan, felülről irányított, hierarchikus rendszer jönne létre, amely teret enged a politikai befolyásnak a bíróságok döntésében.

A beadványhoz csatlakozott a lengyelországi Helsinki-alapítvány (HFPC) is - felhívva a figyelmet a lengyelországi helyzet tanulságaira.

Felállításuk esetén a közigazgatási bíróságok politikailag érzékeny, gazdasági szempontból jelentős, valamint alapvető jogokat is érintő ügyekben döntenének. Nem szabad esélyt hagyni annak, hogy egy ilyen veszélyes jogszabály maradjon a jogrendszerben, mert azt a jövőben a mindannyiunkat érintő választási, közbeszerzési vagy adóügyekben is bevetheti a kormánytöbbség - tette hozzá Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.