Az Alkotmánybíróság (Ab) március 31-ig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy a rokkantak helyzetét rendezze. A rendszer 2012-es átalakításakor sokan elvesztették szerzett jogukat - mondta az Országgyűlés ülésen Korózs Lajos MSZP-s képviselő az MTI tudósítása szerint.

Az ellenzéki politikus a többi között azt javasolta, a biztosításban töltött időt a megváltozott munkaképességűvé válás időpontjában betöltött életkor alapján, differenciáltan állapítsák meg. Vegyék figyelembe a felsőfokú tanulmányok időtartamát is a biztosításban töltött időhöz. Törvényben kell meghatározni az állapotjavulás fogalmát - közölte Korózs Lajos. (AZ MSZP tavasszal egy törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló jogszabályok felülvizsgálatához szükséges intézkedésekről. Egyebek mellett a juttatások emelését, az öregségi nyugdíjba való átsorolás egyszerűsítését, illetve kárpótlást kértek az érintetteknek - a szerk.)

Kapcsolódó

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki politikus államtitkárként nem tett ilyen javaslatokat, sőt ezzel ellentétesen cselekedett. Bár 2010 előtt is számtalanszor elmondták, hogy rokkantellátási rendszert át kell alakítani, nem tettek semmit.

2010 után a rehabilitációs kártya bevezetésével megtöbbszörözték a megváltozott munkaképességűek számát, a munkavállalókat és a munkáltatókat is érdekeltté tették a foglalkoztatásban - véli a KDNP-s államtitkár.

Rétvári szerinte az Ab csak részletszabályokban, a jövőre nézve írt elő jogszabály-alkotási feladatot. Ez rendkívül nehéz, mert az orvosszakértőnek azt kell megállapítania, hogy 1-4 évvel ezelőtt valaki mennyire volt munkaképes állapotban - részletezte, jelezve, dolgoznak a javaslaton - írta az MTI.

Az Ab kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét. Az Országgyűlésnek 2019. március 31-ig kellett volna módosítani a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt.
Az AB döntése szerint a 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak, s erre hivatkozva drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátásukat, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel.A döntés értelmében az AB előírja a bíróságoknak, hogy a rokkantsági ellátásuk visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne a százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, amiket a 2012-es új rendszerben kaptak az emberek, hanem azt, hogy ténylegesen javult-e az emberek egészségügyi állapota.