A NAPI Gazdaság interjúja.

- Nem gondolt arra a választások után, az államháztartás valós helyzetének feltárásának pillanatában, hogy a helyzetért felelősséget kellene vállalnia, és le kellene mondania?

- Hozzám köthetően, az én aláírásommal, az én felelősségi körömbe tartozóan nem növekedett a hiány. Érdemes felidézni, hogy mire terjed ki a pénzügyminiszter felelősségi joga: a Pénzügyminisztérium fejezet költségvetési előirányzatának felhasználására. Természetesen vállalom a felelősséget, ha ebben a fejezetben valaki eltérést tapasztal, ha az én aláírásommal hitelesítve költött többet a tárca a költségvetési előirányzatán.

- Ha jól értem, most a minisztertársai felelősségére utal...

- Meg kell nézni, hogy melyek azok a kiadási előirányzatok, amelyek adott esetben túlteljesülnek, vagy hol maradnak el a bevételek a várttól. Nagy munkát fektettem a munkatársaimmal az elmúlt időszakban abba, hogy az adóbevételek a tervezettnek megfelelően befolyjanak, mint ahogy abba is, hogy a kiadások az előirányzatokon belül maradjanak. Durva leegyszerűsítésnek vagy ismerethiánynak gondolom, ha valaki az egész államháztartás hiányáért viselt felelősséget egy személyre, a pénzügyminiszterre próbálja leszűkíteni.

- A saját részéről tehát biztosnak érezheti a helyét, de állítólag a miniszterelnök bizalma már nem teljesen töretlen ön iránt. Számít arra, hogy a közeljövőben távoznia kell?

- Nem foglalkozom állítólagos kérdésekkel, feladatom van, és azt igyekszem a legjobb tudásom szerint ellátni. Egyébként az elmúlt napokban is több órát dolgoztunk együtt, ezek során a bizalmatlanság mint kérdés egyszer sem merült föl. Vagyunk annyira őszinte viszonyban egymással, hogy a kormányfő jelezné felém, ha elfogyna a bizalma. De ezt a kérdést nem is nekem, hanem a miniszterelnöknek kellene feltenni.

- A kormánypárti parlamenti képviselőcsoportok felől sem lát baljós jeleket?

- A költségvetési egyeztetések okán mindkét frakcióval találkoztam, az elmúlt hetekben többször is; ezek során semmifajta aggály nem merült fel a részükről.

A frakciók nem fogják szétszedni a büdzsét
- Egyeztettek a kormánypárti frakciókkal arról, hogy a jövő évi költségvetés „tabu”, vagyis ezúttal végképp nem engedhető meg a benyújtott javaslat felpuhítása?

- A képviselőkkel egyeztettünk erről. A frakciók támogatni fogják, hogy a jövő évi költségvetést a konvergenciaprogram tartalmának megfelelően hajtsuk végre.

- Változatlanok maradhatnak például az egészségüggyel kapcsolatos tervek? A beadott törvényjavaslatokhoz számos képviselői módosító javaslat érkezett az Országgyűlésben.

- A tárgyalások során erre is kitértünk, ez alapján mondhatom, hogy meg fogunk állapodni az egészségügyi költségvetésről, a reform pontos részleteiről is.

- A költségvetést megalapozó makropályán mely mutatóknál áll fenn az eltérés lehetősége komolyabb mértékben a pénzügyi tárca szerint?

- Információim szerint a jövő évi gazdasági növekedés várható mértékében tér el leginkább a minisztérium és a piac véleménye. Azt gondolom, hogy a 2,2 százalékos növekedési várakozásunk eleget tesz a konzervatív tervezés követelményeinek. Természetesen ha a jövő évi növekedés ezt meghaladja, akkor az új helyzethez lehet igazítani a költségvetési tervszámokat.

- Tehát a PM szerint is inkább felfelé mutató, vagyis a nagyobb növekedést feltételező kockázat van a GDP-várakozásukban?

- Minden szakértő azt állítja, hogy inkább az óvatos tervezés a jellemző a költségvetésre. Mai tudásunk szerint azonban semmi nem indokolja, hogy a 2,2 százaléknál magasabb növekedés alapján készítsük a költségvetést.

- Ez érvényes a bevételekre is? Több elemzés is napvilágot látott erről, hogy ebben azért hagytak némi puffert.

- Ismerem ezeket az értékeléseket. Örülök, hogy nem olyanok jelennek meg, miszerint túlfeszített a költségvetés. Talán a munkámat is minősíti, ha mind több pozitív értékelés lát napvilágot az általunk követett tervezési gyakorlatról.

A tüntetés 17 milliárdba kerül jövőre
- A PM szerint 200 milliárd forinttal dobja meg a kamatkiadásokat az elmúlt hetek utcai eseményei miatt megingó befektetői bizalom. A piacon erre csak legyintenek, mondván, a hozamok alakulása alapján pár milliárd lehet csak az eltérés.

- Számításaink szerint 17 milliárd forinttal növelik a jövő évi kamatkiadást az események. A rákövetkező évben, tehát 2008-ban ez a hatás már elérheti a 70 milliárdot, s hasonló nagyságrenddel lehet számolni 2009-re is. Vagyis a következő négy évre vetítve a többletkiadás valóban eléri az említett 200 milliárd forintot.

- Elemzők szerint év végéig 8,5 százalékra emelkedhet az alapkamat. Ez még az a szint, ami mellett tarthatóak lesznek a jövő évi kamatkiadások?
 
- A kiadásokat az állampapírok hozamgörbéjének alakulása határozza meg. Nem független persze az állami finanszírozás költsége az alapkamattól, de az csak egy indikatív szám. Azt tudtuk figyelembe venni a tervezéskor, ami az állampapír-hozamgörbéből az eddigi információk alapján kiolvasható volt. Ha a jegybanki alapkamat változása összhangban lesz a hozamgörbében tükröződő változásokkal, akkor elmondhatjuk, hogy a kamatszint esetleges változása nem borítja fel a kiadási tervet.

Nem lesz "vagyontranszport"-kedvezmény
- Hozzányúlnak még idén az adótörvényekhez? Úgy hallani, hogy ha nem is átfogó módon, de apróbb változtatásokra készül a tárca.

- Kisebb jogtechnikai változásokról valóban készülnek előterjesztések. Az egyik ilyen a szövetkezeti célrészjegy és a kamatadó viszonyát tisztázza, a másik javaslatunk pedig az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást érinti.

- Változhat a különadóról szóló törvény? Az Audi és a GKM már bőszen egyeztet erről.

- Elképzelhetőnek tartom, hogy a kutatás-fejlesztés figyelembevételével pontosítjuk a törvényt.

- Lesz-e törvényjavaslat a külföldön fialtatott vagyon kedvezményes hazahozataláról?

- Jelenleg nem ismerek olyan lehetőséget, amely biztosítaná, hogy alkotmányos problémák nélkül ez megvalósulhasson.