Holló Dániel elemzése meglehetősen "vad" feltételekkel számolt: 10 százalékos GDP-visszaesés és 340 forintos euróárfolyam mellett következtet a jelzálogpiaci kockázatokra - ám számos, további lehetséges veszteséget előidéző, egyéb banki portfóliók felé tovagyűrűző hatást is figyelmen kívül hagy.

Magyarországon a jelzálog típusú hitelek állománya 2008-ban 5800 milliárd forint volt, ezzel a teljes lakossági hitelportfólió kétharmadát adta, és ebből származott a banki kamatjövedelem 31 százaléka. A tanulmány szerint bár az Egyesült Államokban tapasztaltakhoz hasonló drámai mértékű romlás jelei nem láthatók, a lakossági jelzáloghitelek nem teljesítési kockázata már nőtt: a 2005-ben 2,4 százalékos mutató 2008-ra 3,8-ra ugrott.

A nem teljesítésekre ható legfontosabb ügyfél- és termékspecifikus tényezők: a hitelek denominációs szerkezete, az induló hitel/hitelfedezetiérték-mutató, valamint az ügyfél iskolai végzettsége, míg a kockázatokra ható jelentősebb makrotényezők a munkanélküliségi ráta, a magyarországi és a külföldi kamatok, valamint az árfolyam - állapította meg Holló, aki tanulmányában három kereskedelmi bank lakossági jelzáloghitel-portfólióját elemezte.