Szinkronválságban van keleti szomszédunk, Románia, miután egyszerre sújtja több frontos belpolitikai krízis, annak élén a szinte botrányosnak mondható elnökválasztás elhúzódó, legújabb fordulóival. Ahogy szintén meg kell küzdeniük a brutálisan megszaladó államháztartási hiánnyal, amelynek kezelésére súlyos megszorítás vár az országra, miközben Donald Trump januári hivatalba lépése, és az azzal járó fordulat a külpolitika, a geopolitika terén is feladja a leckét a románoknak.

Szilágyi Mátyással, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával, volt nagykövettel vettük végig pontról-pontra: konkrétan mivel is küzdenek szomszédaink, illetve hogyan és miért jutottak el idáig. Kezdve talán a legsúlyosabbal, az alkotmányos válsággal, mindezt az váltotta ki, hogy a romániai demokrácia történetében most először törölte el a román alkotmánybíróság egy már lebonyolított választási forduló eredményét. Vagyis az elmúlt közel 35 évben erre még egyszer sem volt példa.

„A történtek rendkívüli mértékben rengették meg a közbizalmat, az államba vetett hitet a román társadalomban, miután az alkotmánybíróság döntését igencsak széles körben helytelenítik, még az alkotmányjogászok, a jogászok és a politikusok közül is sokan megkérdőjelezik. Pláne, hogy az elnökválasztás eredményének megsemmisítését meglehetősen homályos indokokra, nem konkrét bizonyítékokra alapozva rendelte el az alkotmánybíróság” – magyarázza Szilágyi Mátyás.

Lezáratlan kérdés, ami feszíti a román közvéleményt

A román alkotmánybíróság tavaly december 6-án érvénytelenítette a november 24-i elnökválasztás első fordulóját, továbbá a teljes kampánnyal és mindennel együtt elrendelte a teljes választási folyamat újraindítását. Mind a két elnökválasztási forduló megismétlésével. A Transtelex beszámolója szerint a döntés közvetlen előzménye Klaus Iohannis leköszönő köztársasági elnök döntése volt, amellyel feloldotta a Legfelsőbb Védelmi Tanács által bemutatott dokumentumok titkosítását. Az anyagok részleteket tártak fel Calin Georgescu kampányának hátteréről, amelyben feltehetően Oroszország, manipulációs technikák alkalmazásával játszhatott szerepet.

A hazai és a külföldi hírszerző szolgálatok jelentései szerint ilyen volt többek között egy nem „organikus népszerűségre” épülő, Calin Georgescuhoz köthető TikTok-kampány. Ez nem spontán népszerűségre épült, hanem egy több mint 25.000 fiókból álló hálózatra, amelyet gyanúsan illeszkedett az orosz hibrid hadviselés stratégiáihoz. Valamint 85 ezernél is több kibertámadást regisztráltak a választási rendszerek ellen. Ahogy a döntés meghozatalakor az alkotmánybíróság a törvénytelen kampányolás mellett szabálytalan kampányfinanszírozásra is hivatkozott. 

Az időközben a szociáldemokraták, a nemzeti liberálisok és az RMDSZ koalíciójából megalakult román kormány az új elnökválasztási fordulókat május 4-re és május 18-ra írta ki, így addig biztosan kitart az elhúzódó kampányidőszak, és a közéleti csatatéren a puskaporos hangulat. Az első elnökválasztási fordulót egyébként a magát függetlenként definiáló, egyébként szélsőjobboldali, oroszbarát Calin Georgescu nyerte meg, ami nagy meglepetést keltett.

Ezek tetejébe az alkotmányos válságot csak mélyítette, hogy Klaus Iohannis, aki 2014-től volt Románia köztársasági elnöke, egy önkényesnek is mondható alkotmányértelmezéssel még mandátuma lejárta, 2024. december 21. után is hivatalban maradt. Ugyanis mint Szilágyi Mátyás mondja, bizonyos esetekre valóban úgy rendelkezik a román alkotmány, hogy a leköszönő elnöknek be kell várnia a következő elnök eskütételét, csakhogy ezúttal nem volt, és azóta sincs megválasztott új román elnök. 

Klaus Iohannis
Klaus Iohannis

Klaus Iohannis mindezt végül korrigálta, és önként lemondott, miután igazi sakk-matt helyzetbe került azzal, hogy egyértelművé vált: a szélsőséges szuverenista ellenzék kezdeményezésére összeállt a parlamenti többség a lemondatására. Úgy, hogy a kormányoldali pártok segítségével az indítvány minden valószínűség szerint átment volna. A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint tehát elkerülhetetlenné vált az elnök távozása, amely ellenkező esetben még ennél is nagyobb belpolitikai káoszt okozott volna.

Előállíttatta Calin Georgescut a legfőbb ügyészség

Úgy tűnik, az első elnökválasztási fordulóban legtöbb szavazatot kapott jelölt körül is egyre fogy hazájában a levegő, mert a héten szerdán előállította, és a román legfőbb ügyészségre vitte kihallgatásra a rendőrség. Calin Georgescut ráadásul egy bukaresti utcán, a forgalomban állította meg a román rendőrség. Ahogy arról az Economxon is beszámoltunk, a hatóságok többek között a tavaly novemberi választás finanszírozásáról faggathatták a politikust.

A román legfőbb ügyészség korábban azt közölte, hogy 47 Szeben, Maros, Temes, Kolozs és Ilfov megyei helyszínen végeztek szerda hajnalban házkutatást az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmények, a fegyverviselési szabályok megsértése, háborús bűnösök kultusza és fasiszta ideológia terjesztése, fejbujtás, illegális kampányfinanszírozás és más bűncselekmények gyanújával. A rendőrök végül fegyvereket, lőszert és jelentős mennyiségű pénzt találtak.

A májusi megismételt választásokon újból indulni szándékozó, a két világháború közötti antiszemita és nemzeti kisebbség – közte magyarellenes eszméket hirdető Calin Georgescu hatalmi visszaélésnek nevezte az ügyészségi eljárást, amellyel szerinte a decemberi „választási csaláshoz" próbál a románokat elnyomó hatalom bizonyítékokat gyártani. A politikus a rendőri intézkedések miatt tüntetésre szólította fel támogatóit.

És akkor ott van még a gazdasági megszorító csomag

Amennyiben a Romániát sújtó belpolitikai válságok sora nem lenne elég, az ország vezetői közben feltűrt ingujjal küzdhetnek a gazdasági stabilitásért és az elszabadult költségvetés helyreállításáért. Ugyanis minden idők legnagyobb nominális költségvetési hiányával zárta 2024-et Románia, így most kénytelenek drasztikus megszorító csomagot és központi büdzsét lenyelni. Szomszédaink mindettől az év elejére 9,5 százalékosra duzzadt álamháztartási hiány lefaragását várják.

A teljesség igénye nélkül, ez a bizonyos megszorító csomag, – amelyről ITT írtunk bővebben –, befagyasztja a nyugdíjakat, akárcsak a közalkalmazottak fizetését, továbbá a gyermekek 18 éves koráig járó állami juttatást és a nekik járó ösztöndíjakat, ahogy jelentősen visszavágja a diákok eddigi utazási kedvezményeit is, továbbá a cégek osztalékadóját a mostani 8-ról 10 százalékra emeli, illetve a társasági adó is több lesz, új adótípust is kivet és adókedvezményeket töröl el.

Kép: Economx

„Ez mindenképpen terhet ró a lakosságra, annak érdekében, hogy pénzügyileg talpon maradhasson a román állam. A cél az év végére a 7 százalékos hiány elérése lenne, vagyis ezen a téren is lesz bőven feladata a kormánynak. Szintén nagy kérdés, hogy mennyire lesznek képesek az uniós eszközöket, különösen a helyreállítási alap eszközeit bevonni, ami 40 százalékos volt az előző évben, ami uniós szinten az egyik legalacsonyabb mértéknek számít” – tette hozzá Szilágyi Mátyás.

Trump érkezése sem hozott szebb romániai napokat

Mindeközben Donald Trump január végi beiktatásával, Románia mostanra egyértelmű geopolitikai orientációs válsággal is kénytelen szembenézni. A február közepén megrendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián ugyanis J. D. Vance, az USA alelnöke egyértelműen kifogásolta a romániai elnökválasztások első fordulójának eltörlését. Sőt, ezzel összefüggésben egyenesen demokrácia deficittel, gyenge demokráciával vádolva Romániát – idézte fel a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

J. D. Vance mindezt ráadásul később is megerősítette, a koncentrált kritika pedig azért is jelentős traumás sokkot okozott Romániában, mert az Egyesült Államokat úgy tartják számon, mint megingathatatlan stratégiai szövetségest és a mindenkori biztonsági garancia egyes számú biztosítóját

– magyarázza Szilágyi Mátyás, miért áll most hatalmas kihívás előtt a román külpolitika, amelynek az USA-val ismét jól működő kommunikációs csatornákat kellene mielőbb kialakítania.

Jöhet Nagy-Románia? Akar egy darab Ukrajnát a román elnökjelölt, a magyarokat is emlegette

Területeket venne el az Oroszország által megtámadott Ukrajnától a szélsőjobboldali román elnökjelölt, Calin Georgescu. A román szuverenista, szélsőjobbos oldal ideológusai és geopolitikusai úgy tartják, hogy Romániának közvetlenül ott a helye az Ukrajnára vonatkozó amerikai-orosz rendezési folyamat tárgyalóasztalánál, ahol az egykori Nagy-Románia keleti területeire (de ugyanúgy a magyar Tiszántúlra!) – Észak-Bukovinára, a dél-nyugat-ukrajnai Budzsákra és a jelenlegi Kárpátaljához tartozó Észak-Máramarosra vonatkozó román területi igényeket is érvényesítheti. Mindehhez az említett ideológusok szerint mindenképpen hozzájönne még a jelenlegi független Moldovai Köztársaság Romániához csatolása is. Ehhez természetesen az ukrán külügyminisztériumnak is volt pár keresetlen szava.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Kapcsolódó