George Simion jelentős, közel 20 százalékos fölénnyel jutott be a vasárnap megismételt romániai elnökválasztás második fordulójába. Riválisa a következő körben Nicusor Dan, Bukarest főpolgármestere lesz. A dobogó második helyezettje végül hajszálnyival utasította maga mögé Crin Antonescut, a kormánykoalíció jelöltjét – derült ki hétfő kora reggel a szavazatok teljes feldolgozottsága után a romániai választási hatóság közlése alapján. 

Nézzük is a pontos számokat és eredményeket a dobogóról, miután kiderült, hogy a hivatalos adatok alapján a románok mintegy 53 százaléka járult az urnákhoz, ami a szavazásra jogosultak körében nagyobb érdeklődést jelez, mint a novemberi, érvénytelenített választáson. 

Kapcsolódó

George Simion, a bukaresti kormánypártok által szélsőségesnek, ezen belül is szélsőjobboldalinak nyilvánított Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke az érvényes szavazatok 40,96 százalékát szerezte meg.

Ellenfele a voksok 20,99 százalékát elnyerő Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere lesz, aki egy igazi neoliberális, Európa-párti, nyugatbarát szemléletű, progresszív politikus.

Crin Antonescu, Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alkotott kormánykoalíció közös jelöltje minimális különbséggel ugyan, de kikapott a második helyezett Nicusor Dantól: 20,07 százalékot ért el. 

George Simion elnökjelölt leadja szavazatát az elnökválasztás első fordulójában Bukarestben május 4-én, vasárnap.
George Simion elnökjelölt leadja szavazatát az elnökválasztás első fordulójában Bukarestben május 4-én, vasárnap.

A szavazás lezárta után közzétett exit pollok még a koalíciós jelölt, Crin Antonescu előnyét jelezték a bukaresti főpolgármesterrel szemben, ám a voksszámlálás során éjfél után megfordult a sorrend. Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója is megerősítette: a helyi elemző, közvélemény-kutató intézetek valóban nem álltak a helyzet magaslatán. 

Nem igazán tudták felmérni a tényleges társadalmi elégedetlenséget a novemberi első forduló eltörlése nyomán: a közvéleményben máig rendkívüli zavar és csalódottság érezhető Romániában. Főleg miután a mai napig sem neveztek meg konkrét indokokat és bizonyítékokat a döntés jogosságát igazolva. Ez pedig komoly bizalmi válságot eredményezett a szavazók körében

– jelentette ki az Economxnak az egykori nagykövet, aki arról is beszélt: a mellékelt ábra szerint olyannyira mellényúltak a felmérések, hogy a végül közel 41 százalékot elérő Simionnak eredetileg 26-28, legfeljebb 30 százalékos eredményt prognosztizáltak. A sorrendet szintén nem sikerült eltalálni, mert a koalíció jelöltjét, Crin Antonescut várták a második helyre.

Érvénytelenített első forduló, érvénytelenített győztes

A román alkotmánybíróság tavaly december 6-án érvénytelenítette a 2024. november 24-i elnökválasztás első fordulóját, továbbá a kampánnyal és mindennel együtt elrendelte a teljes választási folyamat újraindítását. Mind a két elnökválasztási forduló megismétlésével. A döntés közvetlen előzménye Klaus Iohannis leköszönő köztársasági elnök döntése volt, amellyel feloldotta a Legfelsőbb Védelmi Tanács által bemutatott dokumentumok titkosítását. Az anyagok részleteket tártak fel az első elnökválasztási fordulót megnyerő Calin Georgescu kampányának hátteréről, amelyben feltehetően Oroszország manipulációs technikák alkalmazásával játszhatott szerepet.

A hazai és a külföldi hírszerző szolgálatok jelentései szerint ilyen volt többek között egy nem „organikus népszerűségre” épülő, Calin Georgescuhoz köthető TikTok-kampány. Ez nem spontán népszerűségre épült, hanem egy több mint 25.000 fiókból álló hálózatra, amely gyanúsan illeszkedett az orosz hibrid hadviselés stratégiáihoz. Valamint 85 ezernél is több kibertámadást is regisztráltak a választási rendszerek ellen. Ahogy a döntés meghozatalakor az alkotmánybíróság a törvénytelen kampányolás mellett szabálytalan kampányfinanszírozásra is hivatkozott.

Az időközben a szociáldemokraták, a nemzeti liberálisok és az RMDSZ koalíciójából megalakult román kormány az új elnökválasztási fordulókat május 4-re és május 18-ra írta ki, így Romániában még mindig kitart az elhúzódó kampányidőszak, és vele együtt a közéleti csatatéren a puskaporos hangulat. A magát függetlenként definiáló, szélsőjobboldalra sorolt, oroszbarát Calin Georgescu győzelme tavaly ősszel egyébként odahaza és nemzetközi szinteken is nagy meglepetést keltett. A radikális politikust a megismételt elnökválasztásra ráfordulva eltiltották attól, hogy ismét induljon az államfői posztért zajló megmérettetésen. Ő pedig arra biztatta támogatóit, hogy szavazzanak George Simionra, a Románok Egyesüléséért Szövetség vezetőjére.

Ezek után mi várható Szilágyi Mátyás szerint? A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója úgy látja: az elnökválasztási forduló eredménye mindenképpen megrengette a kormánykoalíciót, Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök hétfő délután már be is jelentette a lemondását, illetve egyeztetett a lehetséges utódokról a kormány élén Ilie Bolojannal, Románia ideiglenes elnökével.

Marcel Ciolacu
Marcel Ciolacu
Kép: MTI, Baranyi Ildikó

„Látható, hogy komoly viták zajlanak, mindenekelőtt a fő kormánypártban a rossz választási eredmények miatt. Jelenleg őrültek háza van a román politikai életben. Épp riadót fújnak azok, akik féltik a romániai jogállamiságot, a román demokráciát. Illetve velük együtt riadóznak az uniós szövetségesek is, és már a fasiszta veszéllyel szembeni mozgósítást is emlegetik egyesek, valamint a demokratikus, centrista jogállami erők összefogását szorgalmazzák” – sorolta Szilágyi Mátyás.

A magyarellenes akció vezére

„Ma a román nép szavazott, a román nép megszólalt. Ez a román méltóság győzelme, azoknak a győzelme, akik nem vesztették el a reményt, akik még mindig hisznek Romániában, egy szabad, megbecsült, szuverén országban” – nyilatkozta George Simion, az első romániai elnökválasztási forduló győztese vasárnap este, akinek hazai népszerűsége folyamatosan nőtt az utóbbi években.

A szuverenista szemléletű George Simion, azon túl, hogy – finoman szólva – a magyaroknak nem túl jó barátja: több alkalommal is hangot adott erősen radikális, nagyromán irredenta nézeteinek. Illetve az elnökjelölt egy jó csípős Brüsszel-kritikáért sem megy a szomszédba. Ahogy nem híve az orosz agressziót immár több mint három éve elszenvedő Ukrajna támogatásának sem.

A Romániában élő magyarsággal szembeni egyik legbotrányosabb fellépése, Szilágyi Mátyás szerint, az úzvölgyi magyar katonai temető elleni támadás megszervezése volt. „Mint ismert, az első világháborús magyar katonai temetőt az AUR szélsőséges huligánjaiból álló tömeg elfoglalta. Ez az egyik legkirívóbb szélsőséges magyarellenes akció volt Romániában az elmúlt pár év során.”

A magyarellenes George Simion vagy a nyugatos Nicusor Dan: jelen állás szerint ez tehát a kérdés május 18-án, amikor Románia 19 millió szavazópolgára ismét az urnákhoz járulhat, hogy megválassza az ország következő elnökét. Ezzel kapcsolatban Szilágyi Mátyás felhívta a figyelmet: a végső eredmény nemzetközi szempontból sem pusztán a szomszédos országok számára érdekes. Az unió tagállamai közül Romániának van ugyanis a leghosszabb, Ukrajnával közös határszakasza.

Valamint, a NATO keleti szárnyának délkeleti frontországa Románia, az északkeleti pedig Lengyelország. Ezért Brüsszelben mind EU-, mind NATO oldalról megjelentek az aggodalmak, hogy mi lesz, ha mindkét országban (az elnökválasztás május 18-i dátuma egybeesik Romániában és Lengyelországban – a szerk.) befut a szuverenista, radikális jobboldali elnökjelölt a választáson. 

„Ezzel egybefüggő, Brüsszel szempontjából egyfajta rémálom, nonkonform, rebellis peremvidék keletkezne, immár négy ország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország részvételével” – vázolta fel Szilágyi Mátyás a lehetséges forgatókönyvet.

Kelemen Hunor már első is kapta a pallost a magyarellenes jelölttel szemben

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közvetlenül a voksolás után elmonda: amennyiben George Simion nyeri az elnökválasztást, „nehéz idők várnak ránk”. A politikus azt is kijelentette, hogy megválasztása esetén George Simion nemcsak az ott élő magyarokra, hanem egész Romániára veszélyt jelentene. A közmédiának adott hétfői interjújában egész pontosan úgy fogalmazott, hogy „Simion győzelme a magyar közösség számára tragikus lenne”. Többek között azzal érvelt, hogy George Simion már politikai karrierjét is azzal kezdte, hogy földúlta az úzvölgyi katonai temetőt, és ő is azt vallja, amit Calin Georgescu, vagyis hogy a román ősi föld a románoké, másnak itt nincs helye. A romániai kormánykoalíció tagjaként az RMDSZ az első elnökválasztási fordulóban természetesen a közös koalíciós jelöltet, Crin Antonescut támogatta. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor úgy véli, hogy azok a magyarok, akik most vasárnap az urnákhoz járultak, 70 százalékban Crin Antonescut támogatták. Hozzátette: mindenkit elfáraszt az, hogy a választási kampány immár másfél éve tart Romániában, de szerinte a fáradtság nem lehet indok vagy ürügy arra, hogy a magyarok ne menjenek el szavazni a romániai elnökválasztás második fordulójában. „Május 18-án arra kérek mindenkit, hogy vegyen részt a szavazáson és győzzük le Simion" – kérte az erdélyi magyaroktól az RMDSZ elnöke.