A hétvégén ismét választás előtt áll Románia, mégpedig egy olyan ügyben, amelyben tavaly már döntöttek. Az elnökválasztás első fordulóját rendezik meg ismét, amelyet decemberben eltöröltek. Az akkori győztest, Calin Georgescut eltiltották attól, hogy ismét induljon az államfői posztért a májusi megmérettetésen. Ő pedig arra biztatta támogatóit, hogy szavazzanak George Simionra, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetőjére.

A projekt egyelőre sikeresnek tűnik, a Politico prognózisa szerint Simion a voksok 29 százalékára számíthat, míg a kormánykoalíció jelöltje, Crin Antonescu 22 százalékos, a független Nicusor Dan pedig 20 százalékos támogatással kalkulálhat. Az tavalyi eltörölt első forduló második helyezettje, Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje a közvélemény-kutatási adatok szerint mindössze 8 százalékon áll.

Simiont jól ismeri a magyar kisebbség

Az éllovas George Simion több alkalommal és több területen is hangot adott meglehetősen radikális, nagyromán irredenta nézeteinek. Kampányolt már például a szomszédos Moldovával való újraegyesítés mellett, ahonnan így ki is tiltották. De nem léphet be Ukrajnába sem, ahol a hatóságok biztonsági aggályokra, illetve az orosz szolgálatokkal való kapcsolatépítésre hivatkoznak.

„Simion hírhedt az idegen- és nemzeti kisebbségellenes hozzáállásáról, pályafutása tulajdonképpen a nagyromán sovinizmus propagálására épül. Már közvetlenül egyetemista évei után ilyen minőségben vált ismertté”

– nyilatkozta az Economxnak Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A romániai magyar kisebbség is jól ismeri Simion nevét. Az ott élő magyarsággal szembeni egyik legkirívóbb fellépése a szakértő szerint az úzvölgyi magyar katonai temető elleni támadás megszervezése volt. „Mint ismert, az első világháborús magyar katonai temetőt az AUR szélsőséges huligánjaiból álló tömeg elfoglalta. Ez az egyik legkirívóbb szélsőséges magyarellenes akció volt Romániában az elmúlt pár év során.”

A magyar-román kétoldalú kapcsolatok alakulása, politikai légköre szempontjából természetesen nem közömbös az, hogy a szomszédos országban – amelyben másfél milliós magyar nemzeti kisebbségi közösség él történelmi szülőföldjén – milyen ideológiai-politikai eszmerendszert, kisebbség- és szomszédságpolitikai nézeteket magáénak valló vezető kerül pozícióba, különösen az elnöki székbe.

Komoly zavart, ellentmondásos helyzetet idézhet elő, ha olyan jelölt nyer, aki esetleg el akar szigetelődni a korábbi kapcsolatoktól vagy a már működőképesnek bizonyult együttműködési formáktól

– vélekedett a Románia-szakértő.

Bizalmi válság alakult ki a román szavazók körében

Szilágyi Mátyás hangsúlyozta, amennyiben nem a kormánykoalíció által támogatott Antonescu nyeri az elnökválasztást, megkérdőjeleződhet az aktuális kabinet működtethetősége is.

„Természetesen az elnök közvetlenül nem szabhatja meg, ki legyen a miniszterelnök, viszont kezdeményezési lehetősége van, ahogy ez a héten zajlott elnökjelölti vitában is elhangzott. Az államfő társadalmi dialógust kezdeményezhet a kormányösszetételéről, vagy annak vezetőjének a személyét illetően. Terelheti tehát a politikai diskurzust abba az irányba, hogy szükségesnek tűnjön egy másik kormány vagy kormánykoalíció alakítása.”

A szakértő hangsúlyozta, hogy jelen állás szerint Simion győzelme tűnik a legvalószínűbbnek az első fordulóban, valójában azonban elég sok a bizonytalanság. A közvélemény-kutatókat már a novemberi elnökválasztás első fordulóján kialakult végeredmény is meglepte, a helyzet most ráadásul még kaotikusabb.

A novemberi első forduló eltörlése nyomán „a közvéleményben máig rendkívüli zavar és csalódottság érezhető. Főleg miután a mai napig sem neveztek meg konkrét indokokat és bizonyítékokat a döntés jogosságát igazolva. Ez pedig eredményezett egy komoly bizalmi válságot a román választók körében. Nagy kérdés, hogy az emberek hogyan fognak szavazni, ahogy az is, hogy egyáltalán milyen számban járulnak majd az urnákhoz” – magyarázta Szilágyi Mátyás.

Háborús szempontból is érdemes szemmel tartani Romániát

Hogy Romániában milyen eredmény születik az elnök- valamint a parlamenti választáson, nemzetközi szempontból sem pusztán a szomszédos országok számára érdekes. Az Európai Unió tagállamai közül Romániának van ugyanis a leghosszabb Ukrajnával közös határszakasza.

Az orosz-ukrán háború már eddig is kihatással volt a romániai mindennapokra:

  • 2023 szeptemberében döntött arról a román országos vészhelyzeti bizottság (CNSU), hogy óvóhelyeket jelölnek ki, és veszély esetén riasztani fogják a lakosságot azokon a Duna-parti településeken, amelyek az orosz légitámadások célpontjává vált ukrán folyami kikötők közvetlen szomszédságában találhatók.
  • Az ország légterét több alkalommal is megsértették már orosz drónok. A román külügyminisztérium ezért – tavaly szeptemberben – az ukrán lakosság, illetve a civil infrastruktúra elleni sorozatos támadások leállítására és a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot.
  • Tavaly szeptember végén pedig a román védelmi minisztérium arról számolt be, hogy orosz drónok ismét megsértették Románia légterét, amikor Oroszország újabb légicsapást mért a román határ közelében található ukrán folyami kikötők ellen. A román hadsereg még vadászgépeket is a helyszínre küldött, hogy a közeledő drónokat figyelemmel kísérjék.

Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy Románia a legfontosabb bázisa az amerikai és NATO-erőknek Délkelet-Európában.