„Ha folytatódik a Bandera-rezsimnek nyújtott katonai segítség, a pufferzóna így nézhet ki” – írta Dmitrij Medvegyev az X csatornáján.

Oroszország korábbi elnöke a bejegyzéshez csatolt egy térképet, amelyen Ukrajna szinte teljes területe – leszámítva a lengyel és szlovák határon lévő keskeny sávot – potenciális „pufferzónaként” volt jelölve. Egy korábbi bejegyzésben az exelnök azt fejtegette, hogy a cél az orosz Belgorod város védelme a nyugati fegyverektől, köztük a brit-francia Storm Shadow cirkálórakétáktól.

Kapcsolódó

Kép: X/Dmitry Medvedev

Ezeknek a rakétáknak a standard hatótávolsága körülbelül 250 km, de Medvegyev állítása szerint akár 550 km távolságból is eltalálhatják a célpontokat.

„Más szóval, Oroszországnak egy 550 km-es sáv kell, plusz további 70-100 km-es tartalék” – magyarázta Dmitrij Medvegyev.

Majdnem egy évszázadnyi offenzíva

Az Amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői kiszámolták, hogy Medvegyev tervét  587 000 négyzetkilométer elfoglalásával lehetne abszolválni. 

„Az orosz erők Ukrajnában és Oroszországban átlagosan napi 14,3 négyzetkilométerrel haladtak előre 2025. január 1. és május 24. között.” – írják a legfrissebb ISW elemzésben.

Ilyen ütemmel a terv megvalósítása körülbelül 91 évig tartana. Összehasonlításképpen: idén márciusban Oroszország körülbelül 142 négyzetkilométernyi ukrán területet foglalt el. Más becslések szerint ez 203 négyzetkilométer lehetett.

„Ezzel a tempóval az orosz erőknek körülbelül 3,9 évbe telne elfoglalni a Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye fennmaradó részeit” – tették hozzá az elemzők. Ezek a régiók alkotják Kelet- és Dél-Ukrajna fő frontvonalát.

Az ISW becslései szerint az orosz hadsereg átlagosan napi 1500 katonát veszít. Ezzel az ütemmel az Ukrajna többi részének megszállására tett kísérlet mintegy 50 millió ember életébe vagy súlyos sebesülésébe kerülne,

azaz Oroszország lakosságának csaknem egyharmada veszne oda a fronton.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy becsléseik nem veszik figyelembe a természetes terepakadályokat és a meglévő védelmi vonalakat. Az egyik legnagyobb akadály a Dnyeper folyón való átkelés lenne, ami továbbra is komoly kihívást jelent az orosz erők számára.

Oroszország korábban is „eljátszott már” a pufferzónák gondolatával, például Harkiv régióban, ahol Moszkva védőövezetet próbált létrehozni a Belgorodot célzó ukrán tüzérségi támadások ellen.

Az elmúlt hetekben Vlagyimir Putyin egy ilyen zóna létrehozását javasolta az ukrán Szumi megyével határos területen. A cél az orosz Kurszk védelme lenne, amely tavaly egy ukrán támadás célpontja volt Szumscsina irányából. 

Orbán komoly csapdát állított, jöhet a B terv

Brüsszel éjjel-nappal azon gondolkodik, hogy miként lehetne kicselezni a magyar miniszterelnököt és vétóját. Valószínűleg nem lesz fáklyás menet: nagyon úgy tűnik, hogy valóban Orbán Viktor kezébe került Ukrajna sorsa, és aligha fogja elengedni a 2026-os választásig. >>>