Szlovéniában idén a becslések szerint 3 százalékkal bővül a bruttó hazai termék (GDP), azaz nem csak a tavalyi 3,9 százaléktól, de az erre az évre prognosztizált 3,5 százalékos növekedési ütemtől is elmarad. A fékeződést főként a tavaly augusztusi orosz pénzügyi válság elhúzódó hatásának, illetve a régióbeli országokkal folytatott kereskedelem visszaesésének tudják be. Jövőre viszont 3,75 százalékos, 2001-re pedig 4 százalékos gazdasági növekedést jelez előre a kormány gazdaságkutató intézete. Az infláció a várakozások szerint az idei 6,8 százalékról 6,2 százalékra csökken jövőre Szlovéniában, illetve 3,7 százalékra 2001-ben. Tavaly az átlagos fogyasztói árindex-növekedés 7,9 százalékot tett ki. Szlovénia nagymértékben függ az Európai Unióval folytatott kereskedelemtől, ahová kivitelének majd 70 százaléka irányul. Tavaly hidegzuhanyként érte Ljubljanát az EU meglehetősen negatív országjelentése, de egyszersmind arra késztette Szlovéniát, hogy felgyorsítsa a csatlakozás előkészületeit, abban a reményben, hogy idén ősszel már sokkal pozitívabb bizonyítványt kap Brüsszeltől. Az EU brüsszeli bizottsága jelentésében főként a jogalkotás terén mutatkozó súlyos lemaradások miatt marasztalta el a szlovén kormányt. Igor Bavcar, az európai ügyekben illetékes miniszter ennek kapcsán a Reutersnak elmondta, hogy kormány gyorsítani kívánja a felkészülés ütemét; idén többek között elfogadta a banktörvényt, amelynek értelmében külföldi bankok is nyithatnak fiókot az országban, életbe lépett az új vállalati törvény, amely lehetővé teszi, hogy külföldiek kerüljenek szlovén vállalatok élére, és júliustól bevezetik az értéknövekedési adót (áfa) is. Az uniós csatlakozás - amelyet a szlovén kormány 2003-ra vár - számos hátránnyal is fog járni az egykori szocialista blokk leggazdagabb országa számára. Bernard Coursat, a legnagyobb szlovén vállalat, a Renault többségi tulajdonában lévő Revoz autógyár igazgatója szerint főként a munkateljesítmény, illetve a versenyképesség terén érhetik kellemetlen meglepetések Szlovéniát. Noha a bérek jóval alacsonyabbak mint az EU-országokban, Coursat szerint a szlovén munkaerő a gépgyártásban és az autóiparban kétszer olyan drága, mint például Magyarországon vagy Csehországban, nem beszélve arról, hogy az országban a munkamorál meglehetősen elmarad a Nyugat-Európában megszokott normáktól. (REUTERS, MTI)