Miközben a hazai és az európai közvéleményt kedden lázba hozta, hogy a brüsszeli uniós vezetés az Ukrajnának szánt támogatásért cserébe hajlandó lenne engedni az Orbán-kormánynak, és feloldana 13 milliárd eurónyi zárolt pénzt, úgy tűnik, mégsem olyan biztató a helyzet Magyarország számára. 

Mivel tegnap az Economx érdeklődésére Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter elismerte, a kormányzat részéről senki nem érdeklődött hivatalosan sem a bizottságnál, sem pedig a tanácsnál, igazak-e azok a sajtóhírek, miszerint hozzájuthatunk-e idén az uniós forrásokhoz, megkerestük mi az Európai Bizottságot. 

Arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban történt-e előrelépés, új fejlemény a jogállamisági tárgyalásokon, van-e szándék a zárolt összegek feloldására, illetve tényleg a megállapodás alapjául szolgál-e az Ukrajnának szánt európai támogatás magyar megszavazása. 

Nos, Navracsics Tibornak ebben igaza lehet, ugyanis az Európai Bizottság portálunknak küldött válaszában nem merül fel Ukrajna támogatásának kérdése. A területfejlesztési miniszter szerint ugyanis nincs kapcsolat az ukrán támogatások és a hazánknak járó uniós források visszatartása között. 

Viszont a jogállamisági mechanizmus és a kondicionálási eljárás továbbra is érvényben marad.

Az Economxnak küldött válaszából kiderül, hogy 2023 júliusában Magyarország hivatalosan tájékoztatta a bizottságot arról, hogy az Alapjogi Chartára vonatkozó feltételeket a bírói függetlenség területén teljesíthetőnek tekinti. A bizottság ezután alaposan elemezte a Magyarország által továbbított információkat. 

Úgy véljük azonban, hogy további pontosításokra van szükségünk ahhoz, hogy véglegesítsük értékelésünket arról, hogy teljesülnek-e ezek a feltételek az igazságszolgáltatás függetlensége terén

- írták.

Ezért szeptember 26-án újabb kérdéseket intéztek a magyar hatóságokhoz, amint a kormányzat válaszol ezekre a kérdésekre, a bizottság folytatja értékelését. Mindössze annyi történt, hogy a bizottság felfüggesztette a saját maga által szabott három hónapos határidőt, amely alatt Magyarország önértékeléséről, válaszairól szóló döntést meg kell(ett volna) hoznia. 

A bizottság kérése megszakította a bizottság három hónapos határidejét, amely alatt Magyarország önértékeléséről szóló döntést kell meghoznia.

Július 18-án az Orbán-kormány új beadványt nyújtott be, amelyben közölte, hogyan kívánja teljesíteni az "Alapjogi Charta hatékony alkalmazása és végrehajtása" című feltételrendszer elemeit.

A bizottság hangsúlyozza, ez a dokumentum kizárólag az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozik, és nem tartalmaz semmilyen információt a másik három területről, nevezetesen

  • az akadémiai szabadsággal;
  • az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel;
  • és a menekültügyi kérdésekkel

kapcsolatban.

A bizottságnak három hónapja van arra, hogy értékelje ezt a felülvizsgált, júliusi önértékelést, és hogy kérdéseket tegyen fel, ha vannak olyanok, amelyek átmenetileg megszakítják a három hónapos határidőt. Ezt tette a bizottság szeptember 26-án, valamivel több mint két hónappal az Orbán-kormány vállalásai után.

Brüsszel ugyanakkor nem szabott határidőt a magyar kormányzatnak a szeptemberben feltett kérdések megválaszolására.

Tehát egyelőre bizonytalan ideig áll a jogállamisági vizsgálódás, így továbbra is várni kell a különböző operatív programok kifizetésére.