"Melyik pártra szavazna, ha most vasárnap lennének a választások?" – tette fel a kérdést a kérdezőbiztos egy budapesti kerületi önkormányzat megbízásából végzett kutatáson. Bár a korszerű közszolgálat megköveteli a rendszeres minőség mérést, a kormányzati megrendelők választások idején előszeretettel kérdeznek rá a pártpolitikai szimpátiákra is. Manchin Róbert a Magyar Gallup Intézet igazgatója szerint csak akkor aggályos a kutatás, ha a közszolgálati célból, közpénzből készített kutatásokat pártpolitikai kampányok céljára használja fel a megrendelők. Ezt viszont meglehetősen nehéz bizonyítani. "Megoldás lehet, ha a közszolgálati minőségmérések eredményeit nyilvánossá tennék. A Gallup az ilyen jellegű vizsgálatokat korábban is nyilvánossá tette és támogatta - amennyiben erre a kliens szerződése lehetőséget ad – a nyilvános publikációt" - mondja a Gallup vezetője.

Van rá igény

Hann Endre, a Medián igazgatója szerint a kutatási eredmények elemzésénél elengedhetetlen a pártpreferenciák vizsgálata. Mivel manapság a legtöbb társadalmi, közéleti téma megítélésében az egyik legfontosabb meghatározó tényező a válaszadó politikai hovatartozása, szűklátókörűség lenne - mint azt sokszor tapasztaljuk - az erre vonatkozó kérdéseket, mint "pártpolitikai" indítékúakat, illegitimmé nyilvánítani – véli az igazgató.

Zoon pártpoliticon

Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója úgy fogalmaz: a közszolgálati minőségmérésnek evidens része a politikai közélet vizsgálata is. Az igazgató szerint a közszolgálat-mérés csak akkor minősül pártpolitikai közvélemény kutatásnak, ha a tematikában legalább 70-80 százalékban szerepel a pártpreferenciák utáni érdeklődés, vagy az önkormányzat párthoz köthető minősítése. A minisztériumok háttérintézményei viszonylag sok szakkutatást rendelnek, de ezekre vagy teljesen tilos pártpolitikai kérdéseket tenni, vagy csak erősen korlátozottan lehet. Ezekben a kutatásokban pontosan annyi a pártpolitika, mint amennyi a kormány vagy az önkormányzatok munkájában van – teszi hozzá Závecz Tibor.

Pedig nem is jó üzlet

Piaci becslések szerint a folyamatosan bővülő politikai véleménykutatások a teljes piackutatási szegmensnek kevesebb mint tizedét teszi ki. Az évi 11-12 milliárdos piacon ez körülbelül 6-800 millió forintot jelent. Bár a piackutatási megrendelések nincsenek kapcsolatban a politikai felmérésekkel szerzett hírnévvel, a politikai véleménykutatásokért komoly piaci verseny folyik, amely megnyilvánul a nyomott árszintben is. Mint Manchin Róbert elmondta: egy ezres véletlen mintán végzett véleménykutatás ára az Európai Unióban 25 ezer euró körül van, Magyarországon ennek az összegnek a fele, körülbelül 13 ezer euró (3,3 millió forint). Závecz Tibor is megerősíti: egy piaci társaságnak ugyanazt a bonyolultságú kutatást másfélszer drágábban tudná kiajánlani. Ez még akkor is így van, ha a politikai véleménykutatás a magyarországi közvélemény-kutató cégek életében üzletileg egyáltalán nem jelentős. A négy vezető közvélemény-kutató árbevételének 80-85 százalékát ugyanis a piac- és médiakutatás adja, a politikai véleménykutatás marginális. Pontosabban: néha jól megy, néha nem - attól is függően, hogy kapnak-e nagy állami megrendeléseket.

És nincs összefüggés

Az előző ciklus végén a Tárki Társadalomkutató Intézet Rt.-nek és a Magyar Gallup Intézet Kft.-nek ment jól. A cégadatok szerint a 2002-ben elért árbevételük lényegesen magasabb volt, mint a 2004-es (lásd keretes írásunkat). A megrendelések megoszlását tekintve a Gallup vezetője elmondta: amíg 2001-2002-ben a társaság bevételeinek kevesebb, mint egyharmada, addig 2004-2006-ban hozzávetőlegesen a bevételek egytizede származott a kormányzati megrendelésekből. Az igazgató ugyanakkor nem a politikai megrendelések elmaradásával, hanem egy nagy európai uniós szerződés lejártával magyarázza az árbevételben jelentkező visszaesés okát. "A 2001-2002-es árbevételünkben szépen visszaköszönt a csatlakozó országokban végzett nagy Eurobarométer kutatás". Bár 2004-ben ilyet nem végeztek, a Magyar Gallup Intézet éppen négy hete nyerte meg az Európai Unió legnagyobb közvélemény-kutatási projektjét, a 4 évre szóló, 38 millió euró keretösszegű Flash Eurobarometert, amely várhatóan már a 2006-os árbevételben is meg fog jelenni – tette hozzá Manchin.

Kis falat, de finom

Závecz Tibor elmondta: a cég 1,8 milliárdos éves forgalmából mindössze 250 milliót tesz ki a véleménykutatási üzletág, s a bevétel a kampányidőszakban sem ugrik meg számottevően. Legfeljebb az arányok tolódnak el a véleménykutatási bevételeken belül a politikai megrendelések irányába, amelyek ekkor az üzletág bevételeinek mintegy 60 százalékát hozzák. A megrendelések megoszlását tekintve már jelentősebb a változás. A jelenlegi választási időszakban a bázisnak tekintett 2000-2002 időszakhoz képest kétszeresére nőtt a cég kormányzati megrendeléseinek száma - mondta Závecz. 2005-ben a társaságnak 120 millió forint bevétele származott a politikai témájú kutatásokból, ebből 60 millió forint a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által 2004. márciusában kiírt, majd 2005 végén meghosszabbított tenderből jött, mintegy 20 millió forint a "politika világából" érkező megbízásokból, a fennmaradó 30 millió forint pedig az önkormányzatoktól érkező megrendelésekből származott - adott felvilágosítást Závecz.

Egyik cégnek sem kedvez a hisztérikus politikai légkör

Ha néhány minisztériumi kutatástól eltekintünk, az előző ciklusban szinte egyáltalán nem volt kormányzati megrendelésünk – mondta Hann Endre a Medián igazgatója. A 2005-ben várhatóan 300 millió forint feletti árbevételt realizáló cégnek - piaci információk alapján – mintegy 100 milliós bevétele származott a már említett MeH tender fókuszcsoportos és a telefonos kutatásokra vonatkozó megrendeléséből. Az igazgató szerint a politikai témájú, valamint a kampánytémákhoz kapcsolódó közvélemény-kutatások korántsem hoznak akkora forgalmat a kampányidőszakban, mint azt a téma médiavisszhangjából gondolhatnánk. A Medián viszonylag sok közvélemény-kutatást publikál, ezért kimondottan politikai kutatócégként tartják számon, de a mi árbevételünk zömét is piackutatások adják. Ráadásul az a „nyugodtabb” műfaj: a politikai közvélemény-kutatások körül időről időre felforrósodó légkör nem könnyíti meg a kiegyensúlyozott, objektív kutatási eredmények előállítását – teszi hozzá Hann Endre. Más cégvezetők is állítják: a műfaj körül kialakult hisztérikus politikai légkör miatt egyre nehezebbé vált a politikai motivációk vizsgálata.