Tudom, kicsit cseles, vizsgáztatós a kérdés, ám azt szoktam mondani, ne válaszoljunk kórusban, azonnal, hanem inkább gondolkodjunk. Mert mit is mond a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (gt.) a korlátolt felelősségű társaságról? „A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel.” A most hatályos törvény nem beszél konkrétan a társaság felelősségéről, viszont rögzíti azt, hogy „a gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető”. Minden társaságnak elkülönült vagyona van, amely a hitelezők kielégítésének forrása, és felelőssége harmadik személyek irányában korlátlan, a társaság teljes vagyonával felel a hitelezőknek. A korlátolt felelősség tehát nem a társaság vagyoni felelősségének korlátozottságát jelenti – az a társaság teljes vagyona erejéig korlátlan –, hanem kizárólag a tagoknak a társasággal szembeni korlátozott felelősségét. Idáig eljutottunk, ám most újabb kérdéssel állunk szemben: a tagok felelőssége most korlátolt – vagy mégsem? A kft.-be való belépés vagy ilyen társaság alapítása normális esetben nem veszélyezteti a tagok magánvagyonát, hiszen mint fentebb láttuk, a tag nem felel a társaság kötelezettségeiért. Mit is jelent ez, és hogyan fogalmazza meg a törvény? Mire kötelesek a tagok a társasággal szemben? A gt. szerint „a társaság tagjai kötelesek a pénzbetéteket befizetni és a nem pénzbeli betéteket rendelkezésre bocsátani. A társasági tagok nem mentesíthetők a befizetés alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye”. Érdemes azzal is foglalkozni, hogy kinek az irányában áll fenn egyáltalán a tagok korlátozott felelőssége. Az üzleti életben sokszor hallani lehet, egy kft. hitelezője be akarja perelni a társaság tagjait, sőt, taggyűlésen bizonyos határozatok meghozatalára akarja késztetni a tagokat, ellenkező esetben jogérvényesítési eszközeivel fenyeget. Ez elég közkeletűnek bizonyuló tévedés, ezért érdemes rámutatni arra, hogy a tagoknak csak a társasággal szemben áll fenn a felelőssége, kifelé, tehát a társaság hitelezőivel szemben nem. A tagok a társaságnak és nem a társaság hitelezőinek felelnek, de a társaság irányában is csak a társasági szerződésben meghatározott vagyoni szolgáltatás, a törzsbetét szolgáltatására kötelesek. Ezenfelül legfeljebb a társasági szerződésben esetlegesen vállalt pótbefizetésre és mellékszolgáltatásra kötelesek. A korlátozott felelősség azonban nem abszolút, kivételképpen néhány esetben mégis felmerülhet a tagok korlátlan felelősségének kérdése. Ennek oka az, hogy ne lehessen a társaság önálló társasági mivoltával visszaélni, és a korlátolt felelősség intézménye mögé rejtve tudatosan csalárd módon eljárni. A következő részekben majd ezt elemezzük.