A munka törvénykönyve hatályos rendelkezése szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató határozza meg, igaz, az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal kell bejelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. Tavaly április óta új lehetőség, hogy ha a munkavállaló előre nem látható személyi vagy családi okok miatt nem tud másnap bemenni dolgozni, mert ez számára aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, akkor ezt megteheti. Az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot vehet így igénybe a munkavállaló, amikor a szabadság igénybevételét nem kell tizenöt nappal korábban bejelenteni a munkáltatónak. E három munkanapot egybefüggően, de egyesével (vagyis három alkalommal) is ki lehet venni. A szabadság előzőek szerinti igénybevételét megalapozó úgynevezett rendkívüli körülmény fennállását csak akkor kell a munkavállalónak igazolnia, ha erre a munkáltató felszólította. Felszólítás esetén a jogszerű igénybevételt a munkába állást követően haladéktalanul, vagyis azonnal köteles a munkavállaló bizonyítani. A munkáltató a szabadság kezdete előtt főszabályként egy hónappal köteles a kiadás időpontját a munkavállalóval közölni. Az egy hónapos közlési határidő lehetőséget teremt a munkavállalónak arra, hogy a szabadságra felkészülhessen. Ha a munkáltató a meghatározott időpontot megváltoztatja, köteles a munkavállaló kárát megtéríteni. Például ha emiatt a munkavállaló az előre befizetett kéthetes üdülésre nem tud elmenni, a munkáltató köteles megfizetni a felmerült költségeket. Nagyobb munkáltatónál a szabadság kiadásával kapcsolatos viták elkerülése és a munka folyamatosságának biztosítása érdekében célszerű éves szabadságolási ütemtervet készíteni, amelyet azoknál a munkáltatóknál, ahol üzemi tanács van, a tanáccsal véleményeztetni kell.