Arie Lev-Rodrig, a fő gyémántellenőr helyettese a vezetőm, de még e tekintélyes tisztviselő kíséretében sem könnyű bejutni a gyémánttőzsde épületébe. A belépőket nemcsak alapos ellenőrzésnek vetik alá, de mindenkiről fényképet is készítenek. A biztonsági intézkedések rendkívül szigorúak - nem a terroristák miatt, ez esetben közönséges bűnözőktől féltik a sok száz millió dollár értékű kincset. A Ramat-Ganban található gyémánttőzsde a világon a legnagyobb, több mint 2500 bejegyzett tagja van, és bár ezt az üzletágat sem kímélte a világgazdaság pangása, a hatalmas teremben lázas üzletkötés folyik. A gyémántok kivétel nélkül apró, összehajtogatott papírból készült csomagocskából kerülnek elő, ezt brifkének (kis boríték) hívják. Az üzletkötés megpecsételése tanúk és írott szerződés nélkül történik - a felek kezet ráznak és azt mondják: mazal u bracha (szerencse és áldás). Ez a héber köszöntés jelenti az esküt a világ valamennyi gyémántkereskedőjénél, ezt mondja a kínai a németnek, a japán a kenyainak is, talán már nem is tudva, honnan származik a szokás. Erősebb ez minden szerződésnél - aki megszegi, azt kiveti magából a szakma, a világ legeldugottabb sarkában sem talál drágakövest, aki szóba állna vele. Hogy azért vannak ilyen elvetemült vagy szerencsétlen emberek - hiszen előfordul, hogy valaki azért nem fizet, mert közben tönkrement -, azt a tőzsde nagytermének falán található szégyentábla bizonyítja. A tőzsde - mint igazgatója, a fiatal Yair Cohen elmondta - tagjainak minden szükségletéről gondoskodik. Számos étterem mellett zsinagóga, állandó szívspecialista szakorvos és saját intenzív osztály egészíti ki a szakmai szolgáltatásokat. A drágakőüzlettel kapcsolatos minden teendőt - ellenőrzést, vámolást, szállítást, bankhiteleket - el tudnak intézni úgy, hogy a lábukat sem kell kitenniük az épületből, ami példátlanul megnöveli a biztonságot. A gyémántfeldolgozás fontos eleme az izraeli gazdaságnak, hiszen ipari exportjának közel negyedét adja, az ország a világ öt legnagyobb feldolgozójának egyike, éves gyémántforgalma 11-12 milliárd dollár. Izrael veszi meg a világ nyersgyémánt-termelésének felét dollárértékben számolva. A legújabb adatok szerint 2002 rekordév volt: a gyémántexport értéke 18,7 százalékkal, 10,4 milliárd dollárra emelkedett, míg a gyémántimport 28,7 százalékkal, 7,2 milliárdra nőtt. Mivel a behozott gyémánt az ipar alapanyaga, az importadat arra utal, hogy az idén még tovább bővül a kivitel. Bár az iparág magántulajdonban van, jelentős szerepet játszik benne az állam. Az Efraim Raviv vezette Izraeli Gyémánt Intézet szakosodott intézményeivel, például biztonsági tanácsadással segít, olyan technológiákat dolgoz és dolgoztat ki, amelyek tökéletesítik a gyémántcsiszolást, továbbá bevizsgálja és eredetbizonyítvánnyal látja el a köveket. Bárki csak a gyémántellenőr hivatalának engedélye alapján folytathat kereskedelmet, ők ellenőrzik a be- és kimenő szállítmányok valódiságát, hogy kizárják a csalás és a pénzmosás lehetőségét. Nagyobb tételek esetében arról is igazolást kérnek a szállító országtól, hogy a köveket törvényesen exportálják. A tőzsdével átellenben van a Harry Oppenheimer nevét viselő gyémántmúzeum, ahol a belépőt nem mindennapi látvány fogadja: a világ gyémántpiacának 60-70 százalékát uraló De Beers cég által az ezredfordulóra készített, mintegy 20 centiméter magas „homokóra”, amelyben víztiszta folyadékban, kék fénnyel megvilágítva 2000 apró briliáns pereg le húsz perc alatt.