Heves megye első ipari parkja az egri volt, amely 1997-ben nyerte el ezt a címet. Az önkormányzat eddig 15 hektárt közművesített, a fenntartásra 30 embert foglalkoztat. A parkban jelenleg a Firth Rixson, a Lasselsberger Hungária Kft. és az innovációs technológiával foglalkozó Intek Kht. működik. A terület további 27 hektárján többek között a ZF Hungária Kft., a Leoni Hungária Kft., a Schön-Kaev és a Dietiker termel. Ezek a cégek azonban majd csak akkor csatlakoznak az ipari parkhoz, ha az önkormányzat már kiépítette az egységes infrastruktúrát. A parkban további 19,5 hektár áll a betelepülők rendelkezésére. A terület infrastruktúrájára eddig összesen 1,2 milliárd forintot költöttek, amelyből 200 millió forintot pályázat útján nyert az önkormányzat, 480 milliót pedig a közlekedési tárca felügyelte útalapból kapott. A jövőbeni infrastruktúrával kapcsolatos költségekre 110 millió forint önrészt vállalt az önkormányzat - mondta el lapunknak Hantos Zoltán, az Egri Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója. A vállalkozás által kiépített teljes terület a későbbi fejlesztéseket követően elérheti a 150 hektárt is. Hantos véleménye szerint a térségbeli tőkehiány miatt működik Heves megyében viszonylag kevés ipari park, a helyi önkormányzatok pedig egyedül nem tudják vállalni a fejlesztéshez szükséges kiadásokat. Szintén Hevesben található a Hatvani Ipari Park, amely 1998-ban nyerte el a címet és az önkormányzat, valamint a betelepült vállalkozások közös tulajdonában van. A parkban jelenleg körülbelül 1100 embert foglalkoztatnak a különféle vállalatok. A területe összesen 47,5 hektár, amelyen az önkormányzat önerőből alakította ki a közműveket, valamint egy irodaházban működési lehetőséget biztosít a kezdő beruházó cégeknek. Az ipari parkba már betelepült vállalkozások közé tartozik a kábelt gyártó LKH Leoni Kft., a Dai Dong Elektronikai Rt., a gépjárművezérlő-egységeket előállító Bosch Elektronikai Rt., valamint a hangszórók és hangfalak gyártásával foglalkozó Eastern Asia Hungaria Rt. További körülbelül 4 hektár áll a betelepülni szándékozók rendelkezésére Hatvanban, ebből a legnagyobb összefüggő terület körülbelül 7 ezer négyzetméteres - mondta lapunknak Sütő Györgyné, az önkormányzat vagyongazdálkodási osztályának vezetője. A város azt is elképzelhetőnek tartja, hogy értékesíti a saját tulajdonában lévő irodaházat. Legutoljára egy 1,5 hektáros területet értékesítettek egy, a térségben működő Renault-képviselet számára. A még mindig szabad négy hektárra egyelőre nincs újabb konkrét vevő - mondta Sütőné. Abasár 1999-ben nyerte el az ipari park címet, majd megkezdte működését az Abapark Ipari és Területfejlesztési Kft. A terület 11 hektárján már működik egy ülőgarnitúrák előállításával foglalkozó üzemegység, további 25 hektár pedig zöldmezős beruházóra vár. A közművesítés egyelőre várat magára, erre várhatóan másfél éven belül kerül sor. Az elképzelések szerint a helyi önkormányzat csaknem négyszázmillió forinttal veszi ki részét a fejlesztésből. A parkba elsősorban környezetbarát tevékenységet folytató, könnyű- vagy élelmiszeriparral foglalkozó cégeket vár az Abapark - tudtuk meg Tresó Kálmántól, az üzemeltető vállalkozás ügyvezető igazgatójától. A terület fekvése kedvező, hiszen az M3-as autópálya közelébe esik. Feszültséget okozhat azonban, hogy az alig tíz kilométerre található Gyöngyös városa ipari park címet kért és kapott, mielőtt az Abapark betelt volna - mondta Tresó. Gyöngyösön így a múlt év eleje óta névleg, december 29. óta pedig a gyakorlatban is működik ipari park. Ennek területe 50 hektár, de ez szükség esetén 120 hektárra is bővíthető. Nagy része a helyi önkormányzaté, kisebbségi tulajdonos az Egri Útépítő Rt. és a Barát Consulting Rt. A terület jelenleg is közművesített, de a további fejlesztéssel kapcsolatos beruházás több száz millió forintot igényel, ezért a közművek teljes kiépítését lépcsőzetesen hajtják végre. A parkba eddig egyetlen cég sem települt még be, de érezhetően nagy az érdeklődés. A jelentkezők között autóiparral, mikroelektronikával és számítástechnikával foglalkozó kis- és közepes méretű vállalkozások vannak. Emellett multinacionális cégek is érdeklődnek. A gyöngyösi ipari park ötlete akkor született meg, amikor a BMW komolyan gondolkozott egy gyöngyösi zöldmezős beruházáson. A cég érdeklődése később alábbhagyott. Az önkormányzat célja az ipari parkkal többek között az, hogy az ingázó képzett munkaerőnek munkalehetőséget biztosítson és elősegítse a térségben maradását. Megalakult továbbá a Hip-Hevesi Ipari Park Ingatlanhasznosító és Szolgáltatató Kft. is. A céget öt vállalat alapította, hogy megvásárolják azt a területet, amelyen elhelyezkednek, de szabad helyük is van, amelyen várják más vállalatok letelepedését. A terület korábbi tulajdonosa a Berva volt, amely gyáregységet működtetett ott, ez azonban 1990-ben bezárt; azóta helyi vállalkozók bérelték az épület néhány részét. A tervek szerint a kft. megvásárolja az egész területet. A vásárlást a finanszírozó bank vagyonkezelő cége bonyolítja, ennek nevét azonban Tóth László, a Hip egyik tulajdonosa nem közölte. A területért várhatóan mintegy 50 millió forintot fizetnek, a tárgyalások még nem zárultak le. A leendő ipari park körülbelül 22 ezer négyzetméteres lesz, ebből 4-5 ezer négyzetméter már beépített. Az ott működő öt cég közül kettő vasiparral foglalkozik, egy asztalosipari vállalkozás, egy utánfutókat készít, egy pedig raktározási tevékenységet végez. Jelenleg összesen 120 főt foglalkoztatnak. Bendl Vera