A szakmai zsűri – akiknek tagjai az elmúlt évtizedek legjelesebb hazai fejlesztői és szereplői közül kerültek ki – Az Év Feltörekvő Személyiségei díj kapcsán úgy indokoltak, hogy Balogh Olivér és Viktor agilis, kiemelkedően tehetséges szakemberekként innovatív szemléletükkel és kitartásukkal maradandó nyomot hagytak az ingatlanpiacon. Munkájuk eredményeként a legendás Corvin Áruház (Corvin Palace) visszanyerte egykori pompáját.

Önök hogyan értékelik az elismerést?

BO: Hatalmas megtiszteltetésnek tartjuk, valójában ez egy szerelemprojekt számunkra. Már 20 éve gondolkodunk azon, hogy mit lehetne kezdeni az épülettel. Édesapám befektető társaival vásárolta meg a Tengelmann Group hazai érdekeltségeinek egy részét több mint 20 éve. Időközben a portfólió jelentős hányada eladásra került, azonban a családunk tulajdonában maradt a Skála Metro és a Corvin Áruház. 

Kapcsolódó

Talán érdemes kicsit visszamenni az időben, hiszen önök a családi vállalkozás révén egy meghatározó közegben nevelkedtek. Ez hogyan kapcsolódott a Corvin Áruházhoz?

BV: Mi úgy nőttünk fel, hogy számos alkalommal megfordultunk az épületben, sőt, később részben bekapcsolódtunk a Corvin Tető üzemeltetésébe is. Majd Olivér az USA-ban kvantumfizikát tanult az egyetemen, míg én Nagy-Britanniában folytattam a felsőfokú tanulmányaimat, később Londonban dolgoztam befektetési bankoknál. Végül hazatértünk, és édesanyánkkal együtt kezdtünk el gondolkodni az épület felújításán, édesapánk pedig azt mondta, hogy ránk bízza az egész projektet.

BO: Már 2006-ban tervezgettük a felújítási lehetőségeket, Zoboki Gábor segítségével már komoly terveket is szőttünk. Alapvetően egy szórakoztató központot alakítottunk volna ki hangversenyteremmel, éttermekkel és egyéb retail egységekkel. Vagyis egyfajta különleges Művészetek Palotáját álmodtunk a pesti belvárosba. De az érkező gazdasági válság 2008-ban lesöpörte a terveket az asztalról, és jó pár évig parkolópályára került a projekt.

Később mi volt az a pillanat vagy fontos mozzanat, amely ismét előtérbe helyezte a Corvin Áruház felújítását?

BO: Már a 2010-es évek közepén érkeztek a hírek, hogy a Főváros fel akarja újítani a Blaha Lujza teret, majd megvártuk, amíg a tér újjászületése lezajlik. Számos koncepciót felvázoltunk, olyan tervek is születtek, hogy az épület mínusz egyes szintjét összekötjük a metróval, de ez műszakilag kivitelezhetetlen volt, hiszen sok fontos közmű halad át a szóba forgó területen a felszín alatt.

Végül 2020-ban a pandémia kezdetekor indítottuk el a felújítási projektet. Kedvező hitelt tudtunk felvenni, az építőanyagárak sem voltak elszállva, jó előre bespájzoltunk alapanyagokból, amelyeket később a rekonstrukció során hasznosíthattunk. Mindig is multifunkcionális épületben gondolkodtunk, mert egy klasszikus bevásárlóközponthoz képest kicsi az alapterület. 

BV: Eleinte irodafunkcióban gondolkodtunk, sőt, egy nemzetközi közösségiiroda-szolgáltatóval, a WeWorkkel csaknem megegyeztünk, hogy kibérlik az egész épületet. De hamarosan megérkezett a járvány, és az addigi tervek elbuktak. Ismét megállt az élet, majd a szállodafunkció került előtérbe.

A CBRE szakmai támogatásával lebonyolítottuk a hoteltendert, amelynek eredményeként a Ruby szállodát nyit a Corvin Palace-ban. Az egész épületet bérbe veszik, miközben az alsó szinten megnyílik majd a Time Out Market. 2021-ben hallottuk először, hogy a Time Out Market helyszínt keres Budapesten. Már akkor tárgyaltunk velük, majd megkezdődtek a háttérmunkák. Ez egy nagyon igényes, a helyi jellegzetességekre fókuszáló gasztropiac, ahol a város legjobb éttermei és séfjei lesznek jelen standjaikkal elérhető áron.

Balogh Viktor (j), Balogh Olivér (k), Treiber Olivér (b) - Economx / Az Év Irodája /Real Estate Awards

Hogyan lehetett a terveket módosítani?

BO: Mi az egész épület korábbi műszaki struktúráját kicseréltük, később pedig az új hőszivattyús rendszert az iroda helyett a hotelfunkcióhoz igazítani már nem volt bonyolult művelet. Néhány plusz berendezést igényel a szálloda és a Time Out Market, de ezek minimális változtatások a teljes rekonstrukció költségvetésében. Bár anno alapvetően retail funkcióra épült a műemlék, nagyon jól mozgatható és alakítható terekkel, illetve sok ablakkal rendelkezünk, amelyek szintén kedvező feltételeket teremtenek a hotelnek. Az adottságok miatt is sok fény érkezik az épület belsejébe, ezért alapvetően világosak a közös terek is.

Végül miért a Ruby lett a befutó?

BV: A járvány alatt a bankok nem akartak hotelfejlesztést finanszírozni, de időközben a szállodaipar lett az egyik legerősebb ágazat a kereskedelmiingatlan-piacon. Számos jelentkezővel találkoztunk a tenderen, végül azért a Ruby lett a befutó, mert az ő négycsillagos szolgáltatásokat nyújtó koncepciója illeszkedett leginkább az épülethez. Ráadásul az étteremfunkciót a Time Out Market viszi, míg a Ruby csupán reggeliztetést bonyolít le, vagyis a két márka kiegészíti egymás szolgáltatásait, kiegyensúlyozva az épület funkcióit.

Kép: Economx

Mi lesz a legendás Corvin Tetővel?

BO: A Time Out Market fogja igénybe venni azt is, amely a tervek szerint idén megnyílik, míg a tetőterasz „premierjére” jövőre kerülhet sor, a szálloda pedig 2026 végén fogadhatja az első vendégeket. Zenés rendezvényeket is tervezünk a Corvin Tetőn, de nem olyan típusú hely lesz, mint korábban, hiszen a szálloda vendégeit kevésbé zavarhatjuk.

Korábban az iroda volt a menő, akkor a járvány miatt a hotelfunkció háttérbe szorult, most megfordultak a szerepek. Hogyan tudtak Önök az elmúlt években ilyen hatékonyan reagálni az új piaci igényekre?

BO: A döntéseket tulajdonosként mi hozzuk meg, ezért proaktívak vagyunk és gyorsan tudunk reagálni a piaci igényekre és változásokra. Beláttuk, hogy milyen funkcióváltásra van szükség, és annak mentén módosítottuk a terveket. Emellett megosztjuk a beruházási és üzleti tevékenységet, most Viktor átvette a Corvin Palace vezetését, én pedig alapvetően a szerződésekkel foglalkozom, de nyilván vannak átfedések a munkánk között.

Hogyan tovább? Mi lesz a következő projekt?

BV: Jelenleg minden erőnkkel a Corvin Palace projektre koncentrálunk, a lezárását követően adunk magunknak egy rövid pihenőidőt, és utána fogunk dönteni a következő lépésről. Közben a Skála Metró teljes gépészetét megújítottuk, ráadásul tíz éve beszélünk arról, hogy a homlokzatot is újra kellene „fazonírozni”, de az szintén egy nagy léptékű projekt lesz. Ott is felmerülnek majd az alapkérdések, hogy milyen funkciók lehetnek hatékonyak és rentábilisak.