Budapest megfizethető, jelentős fejlődési potenciált rejtő, alulértékelt ingatlanpiaca remek terep lehetne az ingatlan-befektetőknek, ám a szektort ma több nehézség is sújtja, amelyekre csak komplex megoldások léteznek. A legsúlyosabb probléma a vásárlóerő és a kereslet hiánya az egész gazdaságban. Problémás az ingatlanbefektetési piac alacsony volumene is.

A gazdaság állapota, a kereslet és a finaszírozás hiánya miatt a spekulatív ingatlanfejlesztések teljesen eltűntek, pedig egy egészséges ingatlanpiac nem képzelhető el ezek nélkül - mondta lapunknak Takács Ernő, az IFK elnöke, hozzátéve, hogy manapság még egy komolyabb önerőt felmutató fejlesztő sem talál igazán finanszírozást a terveihez. A igény szerinti - built to suit - fejlesztéseknél akár 60-70 százalékos telítettséget is elvárnak a bankok, ami finanszírozói oldalról ugyan racionálisnak tűnhet, valójában azonban egy megfelelően működő piacon a fejlesztések jelentős hányada spekulatív alapon valósul meg - hangsúlyozza Takács.

Hiány lesz lakásból, mire a piac újra elindul

A leállt fejlesztések miatt, különösen a lakáspiacon lehet arra lehet számítani, hogy a gazdasági növekedés és ezzel párhuzamosan a kereslet megerősödésekor nem lesz megfelelő mennyiségű és minőségű termék, s legalább egy-két évbe telik, mire a kínálat felfuthat. Takács szerint a lakásszektor a gazdaságpolitikának leginkább kitett ágazat, amelyben szükség lenne megfelelő ösztönzőkre, s nem csak az új építést, hanem a minőségi cseréket és a felújításokat is célszerű lenne támogatni.

A szakember jó iránynak tartja az MNB növekedési hitelprogramjának beindítását, de emellett szükség volna a bankokat sújtó különadók kivezetésére is, mert igazán ennek révén erősödne a hitelezési hajlandóság. A hitelprogramnak egyelőre ugyanis nincsen hatása az ingatlanpiacra -  állítja Takács Ernő, megjegyezve, hogy az egyes kiemelt jelentőségű beruházásokhoz pedig (pl. műemléképületek felújítása) a szükséges önerőt uniós támogatások révén is elő lehetne teremteni az ingatlanpiacon.

Az irodaépítésben is van fantázia

Az IFK a több száz ezer üres négyzetméter ellenére az irodapiacban is lát fantáziát,  miután Magyarországon az irodabérlés egy dolgozóra vetített összköltsége 35 százalékkal alacsonyabb (vagyis 2590 euró), mint az európai átlag (6746 euró). Ha az irodabérlés költségeit összehasonlítjuk a dolgozói teljesítménnyel, Budapest szintén messze a legalacsonyabb arányú a régióban és Európában is. A teljesítmény 6 százalékát kell csupán irodabérlésre költeni, ami a közép-európai régióban márt átlagos arány fele. Ez pedig jelentős versenyelőnyt hoz a budapesti székhelyű vállalatoknak.

A kilátásokkal kapcsolatban Takács Ernő megjegyzi, 2014-ben már be kell indulni a növekedésnek, s nem csak azért "mert addigra vége a hét szűk esztendőnek", hanem a GDP növekedés várható stabilizálódása miatt is. Ha pedig 2-3 éven belül elindul az érdemi fellendülés,  évente megduplázódó teljesítménnyel 4-5 év múva elérhetjük a válság előtti szintet - vázolja az optimista verziót az IFK elnöke.