Amit mi itt elképzelünk, az arról szól, hogy a lehető legnagyobb, egybefüggő zöld területet hozzuk létre vonzó funkciókkal. Ezt szolgálja nemcsak Rákosrendező, hanem az egész vasúti tengely vizsgálata és rekonstrukciója egészen a Nyugati pályaudvarig – mondta a Magyar Nemzetnek Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, aki szerint Budapesten is megvan a létjogosultsága annak, hogy bizonyos helyeken és minőségben magasházak épüljenek. Az államtitkár elmondta: az elmúlt évtizedekben nagyon sok koncepció és látványterv készült különböző megbízásokból Rákosrendezőre vonatkozóan, ennek ellenére mindig parlagon maradt a terület.

Ezért mi azt mondtuk – tette hozzá –, hogy ebben a kérdésben azonnal lépni kell, és tavaly javaslatot tettek arra, hogy nézzék meg, melyek azok a cégek, vállalkozások, fejlesztők, amelyeknek van tőkéjük és elképzelésük a területtel kapcsolatban.

Ezek közül az egyik legtőkeerősebb és a legnagyobb garanciával rendelkező csoport anyaországával, az Egyesült Arab Emírségekkel van egy nemzetközi szerződésük, vagyis hivatalosan elkezdődhet a folyamat.

Míg a tárgyalások zajlanak, elkezdték a terület megtisztítását és a rekultiváció előkészítését.

Lánszki Regő kijelentette: azt, hogy a főváros, amely ez esetben nem tulajdonos, a saját elképzelését éppen parkvárosnak nevezi, egyfajta marketinghúzásnak tartja. Rámutatott: egy 130 hektáros területről van szó, amely önálló városközpontként működhet.

A Rákosdubaj-projekt feltartóztathatatlan: megkezdődött a terület előkészítése
Jogi értesítést kaptak a bérlők és a jogcím nélküli területhasználók. A minisztérium és a vasúttársaság a kiürítési eljárások során a lehető legnagyobb méltányossággal igyekszik eljárni. Itt írtuk meg a részleteket >>>

Itt kötelezően nagyarányú zöldfelületeket, nagy parkokat kell létrehozni, fontos azonban az is, hogy milyen funkciók, milyen épületek veszik körbe, vannak-e ott szolgáltatások, irodák, színházak, mozik, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen Budapest belvárosába menniük a területen élőknek, sőt inkább onnan jöjjenek ide, enyhítve a belső városrészek túlzsúfoltságát – foglalta össze.

A lehető legnagyobb, egybefüggő zöld területet akarják létrehozni. Azt mondta, a magasházakról Budapesten nagyon régóta folyik a vita, de

itt nem az a lényeg, hogy valami milyen magas, hanem az, hogy milyen minőségű.

Hozzátette, Budapestnek alapvető eleganciája és karaktere van, amelyet nem szabad megbontani, ugyanakkor a magyar fővárosban is megvan a létjogosultsága magasházak építésének. Pontosan meg kell határozni azonban, hogy milyen távolságra lehetnek ezek az épületek a központtól, illetve milyen magasságban.

Sajnos erre nem a legjobb példa a már megépült Mol-torony, amely önmagában egy pillérként jelenik meg a tájképen. Ennél sokkal jobb városépítészeti lehetőségeink is vannak

– fogalmazott Lánszki Regő.

Szerinte szólnak gazdasági és fenntarthatósági érvek egy olyan negyed kijelölésére Budapesten, amelyikben magas épületeket emelnek.

Budapestnek csak az előnyére válna, hogy – ha nem is most, de hosszú távon – néhány olyan minőségű magasháza legyen, amely egyedi, amely sehol a világon máshol nincsen – értékelt.

Az államtitkár jelezte, 2024. október 1-jétől csak olyan épületek épülhetnek, amelyek illeszkednek a településképbe. Rákosrendező esetében is készült városarculati kézikönyv, amelyben – Karácsony Gergely polgármester ajánlásával – az oslói magasházak szerepelnek követendő példaként – jegyezte meg.

Váratlan, új elemekkel bővül „Rákosdubaj”: túléli az Orbán-kormányt is
A kormány elfogadta és hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti az Egyesült Arab Emírséggel kötendő gazdasági együttműködésről szóló megállapodást. Itt vannak a részletek >>>