Két év alatt több mint 2500 milliárdos mínuszt hozott össze a jegybank, miután 2024-ben újabb 788,7 milliárd forintos veszteséget ért el – derül ki a Magyar Nemzeti Bank éves jelentéséből. A tőkevesztéstől mégis megmenekült a jegybank, a forint gyengülése ugyanis javította számokat. Így a saját tőke 1665 milliárd forintos mínuszt mutatott az év végén. 

Az utolsó két évben érte el az MNB az elmúlt 15 év két legrosszabb eredményét.

A veszteség elsődleges oka a magas kamatkiadás, de a negatív fordulat az elszálló inflációval és a felemelt kamatokkal volt párhuzamos. Már 2022-ben is 400 milliárd forintos veszteség volt a jegybank eredményében, majd ez fokozódott 2023-ban. Tavaly a kamatszintek csökkentése miatt nem volt meglepő az eredmények javulása – értékelte a jelentést a Portfolio.

A jegybank nem klasszikus vállalati szervezet, gazdálkodásának eredményét nagyon sajátos tényezők határozzák meg, így a devizatartalékon elért hozam, a jegybanki betétre kifizetett kamat, a devizaárfolyam változása következtében előálló átértékelődés a devizában lévő vagyonon és egyéb tételek.

A forint gyengülése is segített.

A kamateredmény mellett évek óta van egy másik fő tétele van a jegybanki gazdálkodásnak, ez pedig a devizatartalékon elért eredmény. Azaz az MNB folyamatosan nyereséget könyvel el a devizatartalék átváltásán, vagyis akkor, amikor többnyire az államnak ad el devizát.

Az államnak általában akkor van szüksége erre, ha kamatot vagy tőkét fizet valamelyik devizakötvénye után. Ilyenkor az MNB devizatartalékából váltja át a szükséges összeget aktuális piaci árfolyamon.

December végén például ez az átlagos bekerülési árfolyam 374,76-nál állt szemben a 410-es aktuális piaci árfolyammal. Tehát egy eurónyi összeg átváltása mintegy 35 forintos realizált nyereséget okozott a jegybanknak.

Ezért jött össze tavaly is majdnem 400 milliárdos nyereség az MNB-nek, ami csökkentette a jelentősen veszteséges kamateredmény negatív hatását.

Az MNB 2024-es eredményében az áll, hogy a jegybank hirtelen 330 milliárd forintos veszteséget mutatott ki a pénzügyi műveletek eredményeként. Korábban jellemzően 100 milliárd forint alatti pozitív vagy negatív tételek szerepeltek ebben a sorban, ennek okát abban látja a jegybank, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) év végén, két részletben, összesen 1077,3 milliárd forint névértékű állampapírt vásárolt vissza az MNB-től. Ezek a tranzakciók névértéken történtek, miközben a hozamok jelentősen emelkedtek.

Tavaly év végén jórészt a GDP-arányos államadósság kozmetikázása miatt volt szükség arra, hogy az adósságkezelő kötvényeket vásároljon vissza az MNB portfóliójából. Még így is emelkedett az adósságráta a 2023-as 73,4 százalékról 73,6 százalékra, de enélkül az év végi visszavásárlás nélkül még magasabb lett volna.

Az állampapír-visszavásárlás a jegybankmérleg szűkülését és a bankrendszer likviditás-többletének csökkenését vonja maga után, ezért a 2024. év végén realizált veszteséget a későbbi évek kedvezőbb eredménye ellensúlyozni fogja – áll az éves jelentésben.

2023 végén 1855 milliárd forint mínuszt mutatott az MNB saját tőkéje, ehhez képest tavaly javult picit a helyzet, de az év végén még mindig 1665 milliárdos negatív érték szerepelt saját tőkeként.

A majdnem 800 milliárd forintos újabb veszteség ellenére is javulni tudott a tőkehelyzet, de ennek egy oka van, a forint év végi gyengülése. A forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka ugyanis majdnem ezer milliárd forintos javulást mutatott egy év alatt.

Ha a jegybank klasszikus vállalkozásként működne, akkor ilyen jelentős negatív saját tőke mellett az adóhatóság már kötelezné a tulajdonosokat tőkepótlásra. Jelen esetben azonban ez a helyzet nem áll fenn, nehéz is lenne az államnak hirtelen több mint 1600 milliárd forinttal feltőkésíteni az MNB-t.

Ha a korábbi évekből indulunk ki, akkor 2013-2020 között nyolc év alatt nagyjából 800 milliárd forint volt a nyereség, vagyis nagy eséllyel hosszú évekig, vagy akár évtizedekig is eltarthat a negatív tőke ledolgozása.

Az MNB működési költségeit nézve 2024-ben 87 milliárd forintos összeg adódott, ami ugyan elmaradt az előzetesen tervezett 91 milliárdtól, de így is 6,9 százalékkal volt magasabb, mint 2023-ban. Ezen belül

  • a személyi ráfordítások 10,7 százalékkal,
  • a banküzemi költségek pedig 3,3 százalékkal emelkedtek egy év alatt.

A jegybank új vezetése Varga Mihály elnökkel az élen részben a költségcsökkentést tűzte ki célul, a korábbi tevékenységek egy részét leépítik, bezárják az alapítványokat, illetve eladják a balatonakarattyai oktatási központot és 15 százalékos létszámcsökkentést hajtanak végre.