A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múlt héten közölte, hogy

a működési költségek mérséklése és a hatékonyság növelése érdekében 15 százalékkal csökkenti munkavállalói állományát.

A leépítés menetéről a Telex számolt be, amely szerint a felmondások kiosztását egy napra, május 22-re időzítették, amikor mindenkinek be kellett mennie a Szabadság téri épületbe.

  • Az elbocsátásra kijelölt dolgozók főnöke elment az érintettekért, és lekísérte őket az elbocsátások helyszínére. A folyamat három külön tárgyalóban zajlott párhuzamosan. Az érintett dolgozón kívül mindig jelen volt egy HR-es munkatárs és a dolgozó vezetője, akik ismertették a döntést.
  • A HR-es felolvasta, hogy a munkaviszony a csoportos leépítési keretrendszeren belül megszűnik. Azok, akik közös megegyezéssel fogadták el a felmondást, valamivel kedvezőbb csomagot kaptak.
  • A közlés után a dolgozókat visszakísérték helyükre, azonban már elvesztették a hozzáférésüket a rendszerekhez.
  • Az érintettek elbúcsúzhattak kollégáiktól.
  • Akinek magánfájljai voltak a gépén, már nem tudta azokat lementeni; csak IT-s segítséggel, felügyelet mellett tudták a családi fotókat vagy dokumentumokat visszaszerezni vagy törölni.

A lap értesülései szerint a leépítés nem fűnyíróelv alapján történt. A Matolcsy-féle vezetéshez való lojalitás nem volt kizáró tényező, korábban a legfőbb bizalmi embereket már elbocsátották, főként az elnöki kabinetből, amikor Varga Mihály csapata megérkezett márciusban.

Az elbocsátásnál inkább az számított, hogy az adott részleg végez-e alaptevékenységet, vagy sem, illetve hogy az adott terület mennyire volt preferált Varga Mihály új vezetése alatt.

A hírek szerint a leépítettek között voltak olyanok is, akik a korábbi vezetés idején felduzzasztott, de a jegybanki alaptevékenységhez nem kötődő területeken dolgoztak, gyakran jelentős fizetésekért, ám munkájukat nem végezték megfelelően.

Az elbocsátások egybevágnak a magyar pénzügyi igazgatás jelentős átalakulásával: 2024 végén megszűnt az önálló Pénzügyminisztérium (PM), amely beolvadt a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM). Bár a konfliktus elsősorban a két vezető, Varga Mihály és Nagy Márton között feszült, a PM-es dolgozók egy része úgy érezte, nem számíthat sok jóra, ha maradnak.

Ezért

a PM vezetői tömegesen próbáltak átigazolni az MNB-be, így mintegy 50-60 korábbi PM-es dolgozó jelent meg az MNB-ben, amelynek létszáma március végére 1775 fő volt – ezt a számot kellett jelentősen csökkenteni.

Több, leépített korábbi munkavállaló keserűen nyilatkozott arról, hogy nem tartják méltányosnak, hogy a Varga-féle vezetés előbb átmentette a saját embereit a minisztériumból, majd több mint 260 régi dolgozót bocsátott el, köztük olyanokat is, akik munkájukkal nem volt gond.