– Milyen célt szolgálnak Trump radikális és gyors vámjai? Egyszeri válságkezelés, vagy mélyebb átalakulásról van szó?

Fellegi Tamás: Egyértelműen hosszú távú stratégiai irányváltásról van szó. A „Liberation Day” tarifacsomag nem egyszerű gazdaságpolitikai eszköz, hanem a globalizációs modell felmondása. 

Trump célja az amerikai gyártóipar újraindítása, az ellátási láncok visszatelepítése, és a kereskedelempolitika geopolitikai fegyverré alakítása. 

Ez a politika nem csak rövid távú fiskális bevételt céloz, hanem újrarajzolja a globális hatalmi térképet: ki termel, kinek, mivel és hol. A vám többé nem alku tárgya, hanem a világrend strukturáló eszköze.

– Kik lesznek ennek a nyertesei és vesztesei – iparágak és országok szintjén?

Fellegi Tamás: A világgazdaság egésze szinte garantáltan vesztese lesz a Trump-féle vámrezsimnek – legalábbis rövid- és középtávon.

Trump intézkedései nem egy új aranykort hoznak el, hanem egy „szabály nélküli verseny” korát. A világ ebben a rendszerben együtt veszít – csak egyes szereplők kevesebbet, mások többet.

Közben persze az USA próbálja magát pozicionálni nyertesként, de még ott is sok a bizonytalanság, például a dollár eddigi hegemóniájának fenntarthatósága felől. Ezért is tartja sok elemző és piaci szereplő ezt az irányt inkább „önsérülékeny hegemóniapolitikának”, mint okos gazdasági stratégiai manővernek.

Bizonytalanság és recessziós veszély

Rövid távon a kereskedelmi és beszállítói láncok felbomlanak, a kereskedelmi, szállítási volumen garantáltan csökkeni fog.

Visszajön az inflációs nyomás, valóságos recessziós veszély jelent meg. Mindezek mellett globális pénzügyi instabilitás, kiszámíthatatlan tőkeátrendeződés történik már most is.

Összességében a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, mint norma lesznek rövid és közép-távon uralkodók.

Ez az Egyesült Államoknak sem jó. A külgazdaságnak jelentősen kitett és a beszállítói láncba beépült gazdaságok, így Közép-Európa, pedig kifejezetten nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Nyertesek és vesztesek

A vesztesek oldalán főként a nagy technológiai és autóipari szereplők vannak: a Nasdaq és az S&P 500 több mint 10 százalékot esett, a Tesla, az Nvidia, a Microsoft mind jelentős piaci értéket veszítettek.

Kína különösen erősen reagált – 125 százalékos ellen-vámokkal, ritkaföldfém-exporttilalommal, WTO-eljárásokkal. Európa, Kanada, Japán és Dél-Korea is célkeresztbe került. Ezzel szemben azok a régiók, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni és alternatív gazdasági övezeteket építeni – ilyenek például az Öböl-országok –, akár nyertesei is lehetnek ennek az új korszaknak.

– A vámfelfüggesztés, amit Trump a legtöbb országnak adott, gyengeség vagy tudatos taktika?

Fellegi Tamás: Ez egy klasszikus stratégiai szünet, ami a lényeget nem érinti.

Trump csapata felismerte, hogy a pénz- és tőkepiacok pánikszerű reakciója kezelhetetlen lenne egy totális vámemeléssel. Ezért Kína kivételével 90 napos moratóriumot hirdetett – ez azonban nem visszalépés, hanem időnyerés.

A vámrezsim iránya világos: az Egyesült Államok nemzetközi pozícióját mostantól kereskedelmi eszközökkel is érvényesíti. A halasztás nem enyhülés, hanem alkupozíció-erősítés.

– Hová vezethet az amerikai-kínai vámháború? És kik szenvedhetik meg leginkább?

Fellegi Tamás: A jelenlegi helyzet nem a kompromisszum felé mutat. Kína monetáris eszközökkel, célzott exportpolitikával, az amerikai ellátási láncok gyengítésével, lásd ritka-földfém korlátozás, és regionális szövetségekkel reagál.

A globális gazdaság tömbökre szakad, Kína és partnerei köré egy erős blokk fog épülni. A leginkább érintett országok közé tartozik Dél-Korea, Tajvan, de még a Kína-fókuszú német beszállítói lánc is meginoghat.

Trump NATO- és orosz-politikája mellett a mostani tarifa-háború Európa brit-francia-német vezérelte autonómia törekvéseit új szintre fogja emelni. Ezt a magam részéről én kifejezetten pozitív fejleménynek gondolom. Ebben a mátrixban az EU-tagállam közép-európai országoknak pozícionálniuk kell magukat.

– Hogyan tekintenek ezekre a fejleményekre az Egyesült Arab Emírségekben?

Fellegi Tamás: Az Egyesült Arab Emírségek stratégilag áll a helyzethez: miközben ők is érzékelik a világgazdaság esetleg recessziójából, a világkereskedelem megtöréséből fakadó nehézségeket,  nemcsak a problémát, hanem a lehetőséget is látják.

Az EU–UAE szabadkereskedelmi tárgyalások beindultak, az Emírátusok diverzifikálja tőkekihelyezéseit, és célzottan fektet be Európa zöld, technológiai és logisztikai szektoraiba. Jelentős kereskedelmi, befektetői tevékenységet folytat Afrikában és Ázsia számos térségében.

Az Emírátusok célja, hogy ne csak befektető, hanem platformépítő legyen – közvetítő a Nyugat és a Globális Dél között. 

A jelenlegi átrendeződés ideális pillanat arra, hogy Dubaj és Abu Dhabi ne csak a tőkéjükkel, hanem a geopolitikai súlyukkal is pozíciót nyerjenek.

Mini bio:

Fellegi Tamás – A EuroAtlantic Consulting alapítója és elnöke, a cég központja a Dubai International Finance Center-ben (DIFC) található. A vállalat stratégia menedzsment tanácsadóként támogat vállalati és szuverén partnereket Európa és a Közel-Kelet között stratégiai projekteken, különösen az energia, a fintech, AI és digitalizációs üzletfejlesztés és befektetések terén.

Kapcsolódó