Miközben uniós szinten csökkent a bevételi oldal, ismét eurómilliárdokkal növekedtek a kiadások, így a tavalyi negyedik negyedévben az év legmagasabb hiány adatát produkálta az Európai Unió. Az Eurostat legfrissebb közlése szerint ugyanis 2024 negyedik negyedévében a szezonálisan kiigazított GDP-arányos államháztartási hiány az euróövezetben 3,2 százalék, az Európai Unióban pedig 3,4 százalék lett. Megállapítják azt is, hogy az euróövezet és az unió GDP-arányos hiánya is nőtt 2024 harmadik negyedévéhez képest.

A jelentésben beszámolnak arról is, hogy 2024 negyedik negyedévében az euróövezetben a teljes kormányzati bevétel a GDP 46,6 százalékát tette ki. A harmadik negyedévi 47 százalékhoz viszonyított csökkenés főként annak tudható be, hogy a szezonálisan kiigazított teljes kormányzati bevétel abszolút értékben megnőtt, amelyet viszont felülmúl a nominális GDP növekedése. 

Az már a statisztika szépsége, hogy bár abszolút értékben az euróövezet szezonálisan kiigazított összbevétele körülbelül 7 milliárd euróval nőtt 2024 harmadik negyedévéhez képest, azonban a GDP-hez viszonyítva ez mégis csökkenést jelent. 

Az euróövezet kormányzati összkiadása a GDP 49,9 százalékát tette ki, ami az előző negyedévhez képest növekedést jelent, ugyanis a szezonálisan kiigazított összes kormányzati kiadás körülbelül 26 milliárd euróval növekedett meg.

Ha a teljes Európai Uniót vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a kormányzati összbevétel a GDP 46,1 százalékát tette ki, ami visszaesést jelent az előző negyedévi 46,4 százalékhoz képest. A szezonálisan kiigazított összbevétel az unióban körülbelül 12 milliárd euróval nőtt 2024 harmadik negyedévéhez képest. 

A negyedik negyedévben a teljes kormányzati kiadás a GDP 49,5 százalékát tette ki, ami szintén növekedés az előző negyedévi 49,4 százalékához képest. Ennek hátterében az áll, hogy

a szezonálisan kiigazított összes kiadás körülbelül 32 milliárd euróval nőtt az előző negyedévhez képest.

Ez alapján az Eurostat közlése szerint így alakult a GDP-hez viszonyított szezonális kiigazított államháztartási többlet/hiány 2024. IV. negyedévében a különböző tagországokban:

  • Euróövezet: -3,2 százalék,
  • Európai Unió: -3,4 százalék,
  • Belgium: -4,8 százalék;
  • Csehország: -1,8 százalék;
  • Németország: -2,5 százalék;
  • Spanyolország: -3,3 százalék;
  • Franciaország: -6,1 százalék;
  • Horvátország: -2,7 százalék;
  • Ausztria: -5,9 százalék;
  • Lengyelország: -7,9 százalék;
  • Románia: -9,9 százalék;
  • Szlovénia: 0,8 százalék;
  • Szlovákia: -8,8 százalék;
  • Magyarország: -4,1 százalék.

Hazánk esetében egyébként egy látványos korrekciót láthatunk az az elmúlt két esztendőben. 

Így nézett ki a GDP-hez viszonyított hiány negyedévre lebontva:

  • 2023 Q1.: -9,4 százalék,
  • 2023 Q2.: -6,1 százalék,
  • 2023 Q3.: -5,5 százalék;
  • 2023 Q4.: -6,1 százalék;
  • 2024 Q1.: -5,7 százalék;
  • 2024 Q2.: -4,9 százalék;
  • 2024 Q3.: -5,1 százalék;
  • 2024 Q4.: -4,1 százalék. 

Ausztria például ezzel ellentétes utat jár be: -2,9, -3,9, -5,9 és -5,9 százalékos tavalyi negyedéves adatokkal -

tehát a harmadik és a negyedik negyedévben is magasabb volt az államháztartási hiány aránya a magyarnál. 

Szintén szembetűnő Lengyelország és Románia államháztartási adata. A lengyeleknél -2,2, -8,4, -6,5, -7,9 százalékok követék egymást, míg a románoknál -9,7, -8,2, -9,5, -9,9 százalékos volt a negyedéves hiány. 

Ha a változást az előző negyedévhez viszonyítjuk, Magyarország kifejezetten jól teljesített 2024 negyedik negyedévében. 

Az euróövezetben 0,5 százalékponttal nőtt a GDP-hez viszonyított hiány, míg az Európai Unió esetében ez az arány 0,4 százalék volt. 

Hazánkban viszont az államháztartás 1 százalék többletet könyvelhetett el az Eurostat szerint. 

2024 negyedik negyedévének legnagyobb nyertesei: 

  1. Bulgária: 8,1 százalék;
  2. Szlovénia: 2,5 százalék;
  3. Litvánia: 1,6 százalék;
  4. Luxemburg: 1,1 százalék;
  5. Magyarország: 1 százalék;
  6. Csehország: 0,7 százalék;
  7. Finnország: 0,7 százalék;
  8. Észtország: 0,6 százalék;
  9. Görögország: 0,5 százalék;
  10. Svédország: 0,3 százalék;
  11. Spanyolország: 0,1 százalék. 

A többi tagállam esetében vagy nem változott, vagy az előző negyedévhez képest nőtt az államháztartási hiány mértéke. 

Mi áll a magyar hiány hátterében?

A húsvét előtti csütörtökön megtartott Kormányinfón mutatta be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a költségvetés sarokszámait, és az Economx 2025-ös költségvetési hiányra vonatkozó kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta, 4 százalék körüli hiányt vár a 3,7 százalékos hiánycél ellenére, hozzáfűzve: a jövő évi hiánycél lényegében annyi lesz, mint az idei.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint nem probléma, hogy az első három hónapban már több mint 61 százaléka teljesült az éves hiánynak, mert többször is előfordult hasonló az elmúlt években.

Tehát nincs semmifajta kiugró dolog, ennek ellenére azt kell mondanom, hogy a költségvetésünk orrnehéz, alapvetően két dolog miatt

 - fogalmazott. Elsődleges okként azt jelölte meg, hogy a lakosság számára a Prémium Magyar Állampapír után több mint ezermilliárd forint kamatot fizetett az állam az első hónapokban. A másik a rezsivédelem, miután a vártnál magasabbak a gázárak, ráadásul több gáz fogyott.

Nagy Márton szerint semmi olyat nem látni, amely strukturálisan problémát jelentene.

Érdeklődésünkre közölte azt is, hogy a várható hiány 3,7-ről 4 százalékra emelkedése mögött nem a növekedés lassulása azonosítható, hiszen az áfabevételek a tervezett szinten érkeznek be. Ugyanakkor júniustól már emelik az adóvisszatérítést a családoknak, októbertől bevezetik a háromgyerekesek anyák szja-mentességét, de a hiánycél további emelkedéséhez a nyugdíjasok áfa-visszatérítése is hozzájárul.

Ezek az intézkedések feljebb viszik a hiányt - ismerte el, hangsúlyozva azonban, hogy a kamatkiadásokkal megegyező mértékű költségvetési hiány viszont még tolerálható.

Kapcsolódó