Inflálódik a magyarok pénze, csekély vigasz, hogy a románoké még inkább

A napokban publikálták az Eurostat hivatalos oldalán az inflációs adatokat, már ami a fogyasztói árak számok márciusi állását illeti. Eszerint az eurót használó tagállamok körében ugyan lassulás történt a drágulási ütemben, ám eközben

Magyarországot az áremelkedés frontján pillanatnyilag csupán egyetlen EU-tagország múlja alul.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának friss adatközléséből kiderült: az euróövezet éves inflációs rátája 2025 márciusában 2,2 százalékra mérséklődött, szemben a februári 2,3 százalékkal. Egy évvel korábban ez az arány még 2,4 százalékra rúgott.

Az EU éves inflációja 2025 márciusában 2,5 százalékra enyhült a februári 2,7 százalékos szintet követően. Egy évvel korábban pedig ez az arány 2,6 százalékot tett ki.

Hol lesz a drágulás vége? A magyar infláció kétszer sebesebben nő, mint Európa szívében

Hányadán állnak pontosan a fogyasztói árak az EU-s magországok területén, és hol foglalunk helyet a drágulási térképen mi, magyarok? Bővebben.

Az uniós hivatal számaiból arra is fény derül, hogyan néz ki az inflációs rangsor országonkénti bontásban a múlt hónapra vonatkozóan.

Ahogyan az a fenti grafikonról is leolvasható, a legalacsonyabb éves drágulási rátát

Franciaországban (0,9 százalék),
Dániában (1,4 százalék) és
Luxemburgban (1,5 százalék)

regisztrálták a múlt hónapban.

Ezzel együtt a skála másik végén a legmagasabb éves inflációt

Romániában (5,1 százalék),
Magyarországon (4,8 százalék) és
Lengyelországban (4,4 százalék)

jegyezték fel idén márciusban.

Az ismertetett adatcsokorból kiviláglik,

Magyarország nem áll valami előkelő helyen az uniós tagállamok (köztük a magországok) fogyasztói árakat felvonultató rangsorában: mindössze keleti szomszédunkat előzzük egy vastagabb hajszállal.

2025 februárjához képest az éves alapon számolt infláció tizenhat tagállamban csökkent, egyben stabil maradt, tízben pedig emelkedett – összegezték.

A stagnálás havi alapon hazánkra is érvényes volt márciusban, e szempontból optimizmusra okot adó eredményről beszélhetnünk, bár maga a bázisérték sem volt túl alacsony az eggyel korábbi, februári hónapban.

Az eurostatos közlésből arra is fény derült, hogy idén márciusában az eurózóna éves inflációs rátájához a szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben (+1,56 százalékpont), ezt követték az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáru (+0,57 százalékpont), a nem energiaipari termékek (+0,16 százalékpont) és az energia (-0,10 százalékpont) árváltozása.

Érdekesség, és nyilván az apró módszertani eltérésekből adódik, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bő egy héttel ezelőtt arról adott hírt, hogy – 4,8 százalék helyett – hazánkban az éves márciusi infláció átlagosan 4,7 százalékon állt, akárcsak februárban. Ezen belül pedig a szolgáltatások 7,5 százalékkal drágultak, míg az élelmiszerek ára 7,0 százalékkal ugrott meg.

Nem ezt várták: csökkent az árrésstop ereje, de a június odavághat

Most fordult elő először, hogy az árréstop okozta árcsökkenés mértéke kisebb lett az előző adatközléshez képest. De ennél is nagyobb kockázatot jelent június elseje, amikor jöhet egy ársapkához hasonló visszapattanás. Bővebben.