- Békére építő költségvetést nyújtunk be, a gyermeket nevelő családok lesznek a kedvezményezettjei - kezdte Gulyás Gergely a Kormányinfót.

Ezután sorolta, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően milyen jóléti intézkedések következnek. Egyszerűsödik az adórendszer, folytatódnak a béremelések.

Óvatos tervezés, de lehetőséget ad mindenkinek, hogy előre lépjen

- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Számtalan, korábban már bejelentett intézkedésre biztosítanak forrást. Fenntartják a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, 13 százalékkal nő a tervezet szerint a minimálbér. A költségvetés biztosítja a korábbi ígéreteknek megfelelően a hathavi fegyverpénzt, miközben csökkentik a hiányt, az államadósságot és az inflációt. 

Nagy Márton úgy vezette fel, hogy visszatérünk az adócsökkentési politikához. Az is kiderült, hogy

3,7 százalékos hiánnyal terveznek jövőre.

A nemzetgazdasági miniszter hosszan sorolta a jövő évi költségvetés számait:

  • a következő évben 4,1 százalék lehet a növekedés,
  • az infláció 3,6 százalék, 
  • az államháztartás hiánya GDP-arányosan tovább csökken, míg idén magasabb lehet a célnél, jövőre 3,7 százalékra csökkenthetik. 
  • Az adósságráta jövőre 72,3 százalékra jöhet ki, 95 ezer milliárd folyóáras GDP-vel számolnak forintban.

A kiadási főösszegek tekintetében

  • 35 ezer milliárd forint körüli kiadási főösszeggel terveznek,
  • a bevételi oldal 34 ezer milliárd körül lehet.
  • A pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd, az eredményszemléletű hiány 3600 milliárd forint körül alakulhat.

Nagy Márton megerősítette, hogy a hiánynak csökkennie kell, ugyanakkor a kamatkiadásokkal párhuzamosan. Az elsődleges egyenlegnek nulla körül kell maradnia. A kamatkiadás 3,7 százalék lehet. 

Béremelésekről is volt szó

A nemzetgazdasági miniszter a béremelésekről elmondta, 450 milliárd forintot különítenek el a hathavi fegyverpénzre. Folytatódik a tanári béremelés, emelkednek a minimálbérek is 13 százalékkal.

Az önkormányzatoknál

a 10 ezer fő alatti településeken béremelésre lehet számítani,

még idén 15 százalékkal, a választási év januárjában pedig további 15 százalékkal emelik az ott dolgozók bérét.

Az extraprofitadók tekintetében megvizsgálták, hogy jogos-e a fenntartásuk. Arra jutottak, hogy amíg az extraprofitok fennmaradnak, alkalmazzák ezeket az adókat. 

Az biztos, hogy a bankrendszerben fenntartják az extraprofitadót, 360 milliárd forintos adóval számolnak, aminek a fele leírható, ha állampapírt vásárolnak a bankok. A kiskereskedelmi és a biztosítási adó is fennmarad.

Jönnek viszont adóegyszerűsítések is és digitalizációs lépések, mindemellett a mikrovállalkozások társaságiadó-kedvezményeit növelik. 

Lecsapnak a csalókra

Nagy Márton kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az otthonfelújítási programban szigorították az ellenőrzést, ugyanis sok elszámolásnál fiktív számlák jelentek meg a támogatás igénylésénél. Bővítették is ezért a NAV hatáskörét, ugyanis csak azoknak a családoknak jár a pénz, amelyek ténylegesen az otthonfelújításra fordítják.

Matolcsy és a jegybanki alapítványok

„Nem tudok arról, hogy én asszisztáltam volna ehhez” – válaszolta Nagy Márton újságírói kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy miért asszisztált az MNB alelnökeként a Matolcsy család tevékenységéhez. Nagy Márton viszont azzal érvelt, hogy az ÁSZ jelentésében feltárt problémák arra az időszakra vonatkoznak, amikor neki az MNB alelnökeként sem volt rálátása az MNB alapítványaira

- semmilyen korábbi pozíciójában nem volt ellenőrzési jogköre

Arról beszélt, hogy a jegybanki igazgatóság a saját hatáskörében döntött a konstrukciók létrehozásáról, és később sem merült fel, hogy szabálytalanság történt volna. Nagy Márton szerint sem akkor, sem később nem álltak rendelkezésére olyan információk, amelyek problémás működésre utaltak volna.

Kiderült az is, hogy 

Nagy Márton még mindig nem olvasta el az ÁSZ jelentését az MNB-ről

Nagy Márton szerint neki majd akkor kell foglalkozni ezzel az üggyel, amikor tények lesznek, de most vizsgálat folyik, ennek lesz is, van is következménye, „nem úgy, mint a másik oldalon” - szögezte le egy kérdésére válaszul. 

Arra, kérdésre, hogy miért mondta korábban, hogy nem akarta felidegesíteni magát, azt mondta, hogy szerinte egy ilyen jelentés mindenkit felidegesít. A miniszter szerint amikor az MNB alapítványa Várkert Kaszinót megvette, aztán luxusétteremmé alakította át, az az alapítvány dolga volt, az MNB vezetésének erre nem volt ráhatása. 

A jegybanki vagyonvesztéssel kapcsolatban azt is mondta, hogy amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy jogszerűtlenség történt, akkor foglalkozni fog az üggyel. Ugyanakkor a vizsgáltara, „vannak megfelelő intézmények” – tette hozzá.

Erre „kalandoznak” tovább árrésstopban

872 termék ára csökkent, egyelőre mindenki fegyelmezetten betartja, nincs keresztárazás. A márciusi inflációban már van hatása, az árrésstop jól működik - vonta le a mérleget Nagy Márton.

Szépségápolás, piperecikk, háztartási termékek felé nézelődnek - május végén döntenek, hogy „kalandoznak” tovább, vagy „kalandoznak vissza”.

Mekkora forint-euró árfolyammal számoltak?

- 400 forint körüli árfolyammal számolunk, de ez még a benyújtásig változhat - válaszolta az Economx kérdésére Nagy Márton. De ez technikai számítás, ám nincs árfolyamcélja a kormánynak - és ebben nincs változás. Az árfolyam-politika a Magyar Nemzeti Bank hatásköre, és a miniszter jelezte, hogy a jövőben nem kíván véleményt formálni a monetáris politikáról – noha, saját szavaival élve, korábban ezt „vehemensen” megtette.

- A jó árfolyam a stabil árfolyam, ezt kell védeni, de ez a jegybank feladata. Ha erősödik az árfolyam én ennek örülök - tette hozzá.  

Arra a kérdésre, hogy hogy áll a 100 új gyár program, „Jól” – vágta rá a miniszter.  Nagy Márton szerint nagy a verseny, de napok-hetek kérdése, hogy be tudják jelenteni az első 100 nagy új gyárat. Elsősorban a gépipar, a kutatás-fejlesztés és az élelmiszeripar területén működnek.

Budapest-Begrád

A vasútvonal sínen van, év végére kész lesz a magyar szakasza - közölte Gulyás Gergely. Nagy Márton tovább pontosított: a magyar szakasz műszaki állapotát tekintve 91 százalékban, pénzügyi teljesítésben 72 százalékban készen van.

Amíg az „extraprofitok” fennmaradnak, az extraprofitadó is marad

Nagy Márton úgy vélte, a piaci beavatkozás nem helyes megközelítés, de rámutatott arra is, hogy

a bankok extraprofitja elsősorban a magas jegybanki alapkamat következménye.

Véleménye szerint nem a verseny hiányából, hanem a kamatszintből ered ez a többletprofit.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, az elsődleges költségvetési egyenleg nulla lesz, vagyis a költségvetési hiányt teljes egészében a kamatkiadások teszik majd ki jövőre. A 2026-os büdzsé tervezésekor a kormány figyelembe vette az egyensúly megőrzését és a gazdasági növekedés támogatását is. „Arra törekszünk, hogy ősszel az S&P Global ismét stabilra javítsa Magyarország kilátásait” – fogalmazott.

Gulyás Gergely nem akar konteókat terjeszteni

Gulyás Gergely már korábban is pedzegette, hogy a száj- és körömfájásjárvány mesterséges lehet - az Economx ide vonatkozó kérésére azt mondta, hogy ez egy brüsszeli, hivatalos laboratóriumtól való szóbeli közlésből származó információ. Hozzátette,

azt biztosan tudni lehet, hogy egy ázsiai vírustörzsről van szó.

Szerinte abban az esetben, ha bebizonyosodna, hogy valóban mesterséges járványról van szó, amit terjeszteni kezdett valaki, az mindenképpen büntetőjogi kategória lenne. Az Index kérdésére Gulyás Gergely azt mondta a kéknyelv vírusról – ami szintén veszélyes a szarvasmarhákra –, az állategészségügyi hatóság feladata ilyen esetben javaslatokat tenni. Ha javaslatot tesznek a vakcinázásra, a kormány támogatja azt.

„Ez tarthatatlan”

- Elfogadhahatlan - mondta Nagy Márton a reálbérek alakulásával kapcsolatban. Mint ismert, a KSH friss adatai szerint februárban a bruttó átlagkereset 661 400 forint, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 455 000 forint volt. Az éves növekedés mértéke bruttó szinten 9,3 százalék, nettó szinten 9,1 százalék,

viszont a reálkeresetek mindössze 3,5 százalékkal emelkedtek.

A miniszter szerint ez nem elég: arra számít, hogy a reálbérek növekedése áprilisra visszamegy 5 százalékra, és ezt tartani is kell a jövőben. Szerinte a bérpályát a bérmegállapodás és az átlagbérek növekedése garantálja, az infláció ellen viszont küzdeni kell - ezért is tartja fontosnak, hogy a kormány aktívan beavatkozott az infláció alakulásába.