Nagy mértékben nőtt idén a pénzügyi csalások, adathalász támadások, internetes és telefonos visszaélések száma és mértéke, szektorszinten a második negyedévben 7 milliárd forint volt a csalásokból származó kár.
A bankok a csalások egyre nagyobb hányadát előzik már meg, ha kell, letiltják a bankkártyát, de így is egyre nő az ügyfeleket ért kár. Részletesen ismertetik a különböző csalási módszereket, és felhívják a figyelmet arra is, mire kell figyelnünk, hogy ne húzzanak minket csőbe – írja az Azénpénzem.hu
Kitérnek arra is, hogy ilyenkor kié a kár: a bankok szerint, ha mi adjuk meg az adatainkat, az már a mi hibánk. Bár a monitorozással igyekeznek elejét venni a csalásnak. Az MNB viszont olyan ajánlást tett közzé a banki csalásokkal kapcsolatban, amiből kiderül, hogy nem terhelhetnek automatikusan minden kárt az ügyfelekre. Minden egyes esetet külön kell megvizsgálniuk, és jelentős lépéseket kell tenniük a biztonság érdekében.
Változás közeleg, a bankokon lesz a felelősség
Az Azénpénzem cikke alapján gyökeres változás jöhet, ugyanis egy most készülő uniós rendelet szerint fő szabályként
a banknak kell majd állnia a kárt, ha a nevében követik el a csalást.
Az uniós szintű előírások megmondják majd, miket kell tartalmazniuk a csalásmegelőző rendszereknek. Többek között számlaszám egyezőségi vizsgálatot is előírnak majd. A 24 órás visszatérítési szabály szerint amennyiben nem öncsalás történt, vissza kell adni a pénzt az átvert ügyfélnek. Ha pedig a bank nevében történik a csalás (a bank nevében hívták fel az ügyfelet), akkor is vissza kell adni a kicsalt pénzt az ügyfélnek, hacsak nem öncsalás történt.
Az első esetben mindenképp visszajár majd a pénz. Ezek egyelőre tervezetek, még nem előírások, de jól látható, hogy a szabályozó abba az irányba megy, hogy elsősorban a pénzügyi szolgáltatók viseljék a kárt.
