Hétfőtől Nyugat-Európa számos országában áramkimaradással és az abból származó kellemetlenségekkel küszködtek. Bizonyos francia területek és Portugália mellett Spanyolország járta meg kimondottan az áramszünettel járó zűrt. Ezeken kívül Andorrában is volt áramszünet, sőt még Belgiumból is érkeztek jelentések áramkimaradásokról.  A portugál hálózati üzemeltető szerint a spanyolországi „szélsőséges hőmérséklet-ingadozások” hozzájárultak a leálláshoz. 

A mindennapi élet szinte minden területén érezhető volt az áramszünet hatása. A bankkártyás fizetések ellehetetlenültek, az ATM-ek nem működtek, így a készpénzhez való hozzáférés is korlátozottá vált. Számos üzlet kényszerült bezárni, ami a kereskedelmi tevékenységet bénította meg. Az internet- és telefonszolgáltatások akadoztak, megnehezítve a kommunikációt és az információáramlást. Egyes régiókban a vízellátásban is problémák adódtak, tovább súlyosbítva a helyzetet.

Kapcsolódó

Kiszolgáltatottság, okok

A hatóságok gyorsan reagáltak a krízisre, és a leginkább érintett területeken rendkívüli állapotot hirdettek. A katasztrófavédelem és a műszaki szolgálatok megkezdték a szolgáltatások helyreállítását, ami komplex feladatnak bizonyult. A hiba okának feltárása azonnal megkezdődött, és bár a kezdeti spekulációk között szerepelt egy esetleges kibertámadás is, ezt a verziót a későbbi vizsgálatok kizárták.

Kép: Getty Images / Anadolu, Mehmet Yaren

A legvalószínűbb forgatókönyv a hálózati frekvencia hirtelen és nagymértékű ingadozása, amely összefüggésbe hozható a megújuló energiaforrások – különösen a nap- és szélenergia – időjárásfüggő termelésének instabilitásával. A szolgáltatók szakemberei éjjel-nappal dolgoztak a hálózat stabilizálásán és az áramszolgáltatás fokozatos visszaállításán. A helyreállítás lassan, de folyamatosan haladt, és 2025. április 29-én délelőtt 11 órára a szolgáltatás a legtöbb területen (körülbelül 99%-ban) helyreállt. A fennmaradó kisebb kieséseket lokális problémák okozták, amelyek elhárítása a nap folyamán befejeződött. A kormány ígéretet tett a teljeskörű vizsgálat lefolytatására és a jövőbeni hasonló események megelőzésére.

A kiesés láncreakciót indított el a kritikus infrastruktúrában, jelentős fennakadásokat okozva a közlekedésben, a szolgáltatásokban és a lakosság mindennapi életében. A legnagyobb városokban, Madridban és Barcelonában leállt a metró, a vasúti közlekedés országszerte megbénult, ami több ezer ingázót és utazót érintett. A repülőtereken járatokat töröltek vagy jelentősen késleltettek, káoszt okozva a légiközlekedésben.

Az EU 72 órás túlélőkészlete

A spanyolországi áramszünet rávilágított a modern társadalmak kritikus infrastruktúráktól való függőségére és a váratlan vészhelyzetekre való felkészülés fontosságára. Márciusban egy uniós jelentés épp egy ehhez kísértetiesen hasonlító helyzetet festett fel: ebben a tagállamokat arra szólítják fel, hogy minimum 72 órás működőképességre készüljenek fel infrastruktúráikban, beleértve az energiaellátást is. 

A válságkezelés képessége nélkül nem lesz biztonságban Európa 

– áll az Európai Bizottság 2025 márciusában közzétett jelentésében. Egy magyar energetikai cég szerint pedig az európai energiapiacot egyre gyakrabban fenyegetik hálózati túlterhelések, ellátási problémák és geopolitikai instabilitás, s amellett érvelnek, hogy biztonsági szempont is már az energetikai önellátás. Napelemes rendszer esetén ugyanis megfelelő inverter, energiatároló és kiépítés is kell egy áramszünet kivédésére.

A természeti katasztrófákat, a kibertámadást és egy háborút is úgy lehet túlélni, ha 72 órára elegendő tartaléka van az embereknek – így érvelt egyébként nemrégiben a holland kormány is.

Tárazzanak be, szükség lesz rá! 

Az Európai Unió már korábban hangsúlyozta a lakosság felkészültségének növelését ilyen esetekre, és egy úgynevezett 72 órás túlélőkészlet összeállítását javasolta minden háztartás számára. Ez a csomag olyan alapvető felszereléseket és készleteket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy legalább három napig önellátóak legyenek egy nagyobb katasztrófa vagy válsághelyzet esetén.

A 72 órás időtartam nem véletlen: a szakértők szerint ennyi idő alatt a hatóságoknak általában sikerül eljutniuk a rászorulókhoz és megkezdeniük a segítségnyújtást.

A legfontosabb elemei a következők:

  • Víz: Legalább 5 liter ivóvíz személyenként a három napra.
  • Tartós élelmiszer: Olyan nem romlandó élelmiszerek, amelyek nem igényelnek főzést (konzervek, kekszek, energiaszeletek).
  • Elemekkel működő rádió: A tájékozódáshoz és a hatóságok közleményeinek követéséhez.
  • Zseblámpa és tartalék elemek: A sötétség áthidalására.
  • Tartalék telefontöltő (power bank): A kommunikáció biztosításához.
  • Hordozható tűzhely és gázpalack: Ételmelegítéshez, ha szükséges.
  • Gyufa vagy öngyújtó: Tűzgyújtáshoz.
  • Készpénz: Az elektronikus fizetési rendszerek kiesése esetére.
  • Személyes gyógyszerek: A rendszeresen szedett gyógyszerekből legalább háromnapnyi adag.
  • Jódtartalmú tabletták: Nukleáris vészhelyzet esetére a pajzsmirigy védelmére.
  • Elsősegély készlet: A kisebb sérülések ellátásához.
  • Ragasztószalag és olló: Különféle javításokhoz.
  • Tűzoltó készülék vagy takaró: Kisebb tüzek eloltásához.
  • Személyi higiéniai termékek: Szappan, kézfertőtlenítő, WC-papír.

Lekapcsolják az erőműveket, de pont ilyenkor? 

Spanyolországban öt atomerőműben termelnek áramot, összesen hét atomreaktorban.  Biztonsági okokból úgy ahogy van leállították a villamosenergia-termelést. Az országos áramszünet miatt a spanyol Nukleáris Biztonsági Tanács (CSN) jelentése szerint az erőműveket standby üzemódba állították, a szivattyúk üzemeltetéséhez és reaktorok hűtéséhez a rendelkezésére álló dízelberendezéseket használták. 

A nagyméretű áramszünetek során a nukleáris erőműveket biztonsági okokból általában lekapcsolják a hálózatról. Az okok: 

  • A hálózat instabilitása: egy kiterjedt áramszünet azt jelzi, hogy az elektromos hálózat instabil. A nukleáris erőművek rendkívül érzékenyek a hálózat frekvenciájának és feszültségének ingadozásaira. Ha az erőmű továbbra is termelne áramot egy instabil hálózatba, az károsíthatná a berendezéseit, különösen a turbinákat és a generátorokat. A lekapcsolás megvédi az erőművet a potenciális károktól.
  • A saját működés biztosítása: a nukleáris erőműveknek folyamatos energiaellátásra van szükségük a biztonságos működéshez, még akkor is, ha nem termelnek áramot. Ez az energia elengedhetetlen a reaktor hűtéséhez, a biztonsági rendszerek működtetéséhez és a létesítmény irányításához. Egy nagyméretű áramszünet során az erőmű elveszítheti a külső energiaforrásait ("loss of off-site power" - LOOP). Bár minden atomerőmű rendelkezik tartalék dízelgenerátorokkal, a külső energiaforrás elvesztése komoly biztonsági kockázatot jelent. A reaktor leállítása csökkenti a hűtési igényt és a biztonsági rendszerek terhelését, növelve a létesítmény biztonságát egy elhúzódó áramszünet esetén.
  • A reaktor védelme: a reaktor leállítása egy kontrollált folyamat, amely biztosítja a nukleáris láncreakció leállítását. Egy hirtelen áramkimaradás a külső hálózatban befolyásolhatja az erőmű belső rendszereit is. A reaktor biztonságos leállítása megelőzi a potenciális problémákat, például a reaktor túlmelegedését.
  • A hálózat újraindításának segítése: bizonyos nukleáris erőművek rendelkeznek "fekete indítás" (black start) képességgel, ami azt jelenti, hogy képesek külső energiaforrás nélkül elindulni és áramot termelni a hálózat újraindításához. Azonban nem minden erőmű rendelkezik ezzel a képességgel, és a fokozatos újraindítás egy stabil hálózatot igényel. A nagyméretű áramszünet után az erőművek biztonságos leállítása lehetővé teszi a hálózat fokozatos és stabil újraépítését, amint a külső energiaforrások helyreállnak.

Megkérdeztük a mesterséges intelligenciától, hogy melyek voltak azok a kérdések az elmúlt napokban, ami a magyar embereket foglalkoztatták?  Nem nehéz kitalálni, hogy az, hogy előfordulhat-e ilyen hazánkban is, valamint hogyan lehet védekezni ellene, egyáltalán mi az a 72 órás túlélőcsomag?

Az AI szerint a magyarországi elektromos hálózat modernebb, jobban karbantartottnak tekinthető a spanyolnál, ami csökkenti egy hasonlóan kiterjedt és hosszan tartó áramszünet valószínűségét. A magyar rendszerben a különböző energiaforrások (nukleáris, fosszilis, megújuló) aránya kiegyensúlyozottabbnak tűnik, ami elvileg csökkenti az egyetlen energiaforrás hirtelen kieséséből adódó kockázatot. 

Emellett a magyar hálózatirányító rendszer is szigorúbb protokollokat követ a frekvencia és feszültség stabilitásának megőrzése érdekében.

Ugyanakkor a megújuló energiaforrások (szél, nap) arányának növekedése Magyarországon is kihívásokat jelent a hálózatirányítás szempontjából, mivel ezek termelése időjárásfüggő és kevésbé stabil lehet. A kibertámadások lehetősége sem zárható ki teljesen, bár a magyar kritikus infrastruktúrák védelme ezen a téren is folyamatosan javul. 

Magyarországon a lakosság körében az EU által javasolt 72 órás túlélőkészlet ismerete és alkalmazása valószínűleg nem túl elterjedt. Bár a katasztrófavédelem és más hatóságok időnként felhívják a figyelmet a vészhelyzetekre való felkészülés fontosságára, a konkrét 72 órás csomag összeállításának népszerűsítése még nem vált széleskörűvé. A legtöbb háztartás valószínűleg nem rendelkezik egy átfogó, mindenre kiterjedő túlélőkészlettel.

A cikkhez saját forrásokból dolgoztunk és a mesterséges intelligenciát is segítségül hívtuk.