Bár a gyülekezési törvény szigorítását ellenzők körében kirobbant hídfoglaló akciókban számos alkalommal megbénult a forgalom a fővárosban, a kormány nem maradt tétlen. Az elmúlt hetekben – nem pusztán a Budapesten tapasztaltak nyomán – bejelentették, hogy

olyan jogszabályt terveznek bevezetni, amely a jövőben akadályozza majd, hogy demonstrálók hidakat vagy kulcsfontosságú közlekedési útvonalakat foglaljanak el. 

A kabinet célja, hogy a gyülekezési jog ne okozzon „aránytalan kárt a tüntetésen részt nem vevő többségnek”, noha a gyülekezés szabadságának további szűkítésén keresztül. Ez az ellenzék körében rögvest éles tiltakozást váltott ki.

Ehhez kapcsolódóan a Faktum friss elemzése sorra vette,

hogyan szabályozzák egyes európai országok a közrendet is megzavaró tüntetéseket.

  • Ausztriában a gyülekezési jogot a szövetségi alkotmány és az 1953-as gyülekezési törvény védi. A nyilvános gyűléseket legalább 24 órával korábban be kell jelenteni. A hatóságok megtilthatják azokat a megmozdulásokat, amelyek sértik a büntetőjogot vagy veszélyeztetik a közrendet és közbiztonságot.
  • Belgiumban ugyancsak előzetes engedély kell a demonstrációkhoz, és a hatóságok hasonló elvek alapján tilthatják meg azokat.
  • Csehországban a törvény védi a gyülekezési jogot, annak gyakorlása azonban nem járhat a közrend megsértésével. 
  • Dániában szintén kötelező az előzetes bejelentés, és a hatóságok ugyanazon indokokkal megtilthatják a rendezvényeket. 
  • Az Egyesült Királyságban a közutak szándékos akadályozása, beleértve a hidak és csomópontok eltorlaszolását, törvényellenes. A Highways Act 1980 alapján az ilyen cselekmény bűncselekménynek minősül, akár 51 hét börtönnel vagy korlátlan bírsággal sújtható.
  • Franciaországban előzetes engedély szükséges a demonstrációkhoz, a hatóságok viszont meg is tilthatják azokat. 
  • Hollandiában az alkotmány védi a gyülekezési jogot, ám a közrendet itt sem lehet sérteni.
  • Németországban az alaptörvény garantálja a gyülekezési jogot, de szigorú feltételekhez köti annak gyakorlását. A demonstrációkat be kell jelenteni, és nem veszélyeztethetik a közrendet vagy a közbiztonságot. 
  • Olaszország 2024 szeptemberében új törvényt fogadott el, amely szigorúan bünteti az utakat vagy vasutakat blokkoló demonstrációkat. Az elkövetők akár egy hónap, tömeges esetben két év börtönbüntetést is kaphatnak.
  • Spanyolországban a 2015-ös „Ley Mordaza” törvény korlátozza a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogot. Tiltja például a parlament előtti demonstrációkat, valamint a közterek engedély nélküli elfoglalását. A bírság akár 30 ezer euróra is rúghat. 
  • Svájcban a közlekedési törvények szabályozzák a forgalom akadályozását. A hatóságok szigorúan érvényesítik az előírásokat, gyakran pénzbírságok kiszabásával.

Megint négy hidat foglaltak el a tüntetők, sokára állt csak helyre a forgalom

Harmadik demonstrációjukat tartották a gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása ellen tiltakozók Budapesten. A rendőrség tájékoztatása szerint kedden éjjel 10 óra után indulhatott újra forgalom a blokád alá vett hidakon. Bővebben.

Kapcsolódó