Fontos tisztázni, hogy mikor kelt a munkaszerződés, és mikor kell ténylegesen munkába állni. Ez a két dátum ugyanis elválhat – mondta el a Napi.hu-nak Andirkó Balázs István ügyvéd.

Például, ha a mai napon aláírok egy szerződést, ám nincs benne egy meghatározott dátum, hogy például augusztus elsején kell első alkalommal rendelkezésre állnom, akkor a főszabály szerint holnaptól kell elkezdenem a munkát.

Ennek azért van jelentősége, mert egy hagyományos munkába állás, illetve egy időben elcsúsztatott munkába állás között az eltelt idő miatt nagyobb a valószínűsége egy lényeges körülményváltozásnak.

El lehet állni, ám okát tudni kell bizonyítani

A körülményváltozásra sincs konkrét szabályozás, ez mindig egyedi élethelyzet függvénye. Annyi bizonyos, hogy a munkaszerződés megkötése és a teljesítése közötti időre az Munka törvénykönyve mindkét fél részére biztosít egyoldalú elállási lehetőséget.

Az egyoldalúság azt jelenti, hogy nem kell a másik féllel megállapodni arról, hogy nem kívánja megkezdeni az adott fél a munkaviszonyt, egyszerűen csak megfelelő módon be kell számára jelenteni, ami azt jelenti, hogy írásban, címzetten, és a másik fél számára megismerhetően.

Ám az elállás csak akkor lesz jogszerű, ha a lényeges változás a munkaszerződés megkötését követően következett be. E körülmény bekövetkeztén túl azt kell bizonyítani az elállási jogát gyakorló félnek, hogy a munkaviszony teljesítése lehetetlen lenne, vagy aránytalan sérelemmel járna.

Mindennek nem is kell megtörténnie, hiszen éppen a lehetetlenülés, az aránytalan sérelem megelőzését szolgálja az elállási jog. Konkrét élethelyzeteket egyébként nem is érdemes mondani, ezeket a szituációkat az élet produkálja – állítja a szakértő. 

Az egyoldalú elállás helyett célszerű a közös megegyezés, így elkerülhetők a későbbi jogviták, például a munkáltató bírósághoz fordul, hogy neki igenis sérelmet okoztak.

Ám a felek ezt is megoldhatják, hogy a munkáltató méltányosan mérlegel, a munkavállaló pedig nem sérti előbbi jogos gazdasági érdekeit.