Még tavaly kezdeményezett népszavazást a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) annak érdekében, hogy szenteste legyen munkaszüneti nap. A Nemzeti Választási Bizottság ugyan jóváhagyta a népszavazást, azonban több magánszemély megtámadta azt a Kúrián. Most úgy fest, el is dőlt az ünnepnek tartott nap sorsa.

A Jobbik szombaton közzétett tájékoztatása szerint a Kúria döntést hozott az ügyben, és megtagadta a népszavazás kiírását – szúrta ki a Portfolio. Az ellenzéki párt egyúttal leszögezte, ebben az évben is kezdeményezni fogja december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását. 

A Kúria február 6-ai határozatában ez szerepel: „a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt »Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?« kérdés hitelesítését megtagadja”.

A határozat szerint a népszavazásra javasolt kérdést megelőző magyarázó mondat Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályokra utal, s ezzel összefüggésben „a kérelmezők cáfolatát adták annak, hogy a munkaszüneti napok felsorolásával egyértelműen beazonosítható lenne, hogy ez az utalás melyik hatályos jogszabályokat, ezáltal pedig milyen alanyi kört ölel fel”. A magyarázatban fennálló hiányosság pedig érvelésük szerint akadályozza a választópolgárt abban, hogy világosan átlássa, miről szavaz, mi a kérdés pontos jelentése. 

Jelen ügyben a kérdésegyértelműség nem áll fenn 

– rögzítette a Kúria, mely úgy értékelte, hogy a kérdésegyértelműség keretében a kérelmezők helytállóan hivatkoztak az alanyi kör pontos meghatározhatóságának a hiányára.

Utolsó pillanatban támadták meg a Kúrián, hogy december 24. munkaszüneti nappá váljon

Eléggé úgy fest, hogy valakinek nagyon nem áll érdekében szenteste állami ünneppé nyilvánítása, egy magánszemély ugyanis keresztbe tett az ezt célzó népszavazási kezdeményezésnek. 

A KASZ nemrégiben rámutatott arra, hogy míg itthon népszavazáson próbálják elérni, hogy december 24-e hivatalosan is munkaszüneti nap legyen, addig Lengyelországban jogalkotói akaratból, törvénymódosítással mondták ki, hogy 2025-ben már munkaszüneti napként számolhatnak a családok ezzel a nappal is. Magyarországon jelen állapot szerint idén 11 általános munkaszüneti nap lesz. Lengyelországban 2024-ben 13, míg 2025-től december 24-ével együtt 14 munkaszüneti napot találunk a naptárban – emlékeztetett a szakszervezet. A KASZ szerint ezzel megdől a terv ellenzőinek azon érve, miszerint már így is túl sok a munkaszüneti nap és többet nem bírna el a magyar gazdaság.

Kapcsolódó