Az Eurostat friss adatai szerint a 25-34 éves magyar fiatalok 31,9 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2022-ben. Magyarország ezzel csak Romániát és Olaszországot előzi meg, és jóval elmarad a 42 százalékos uniós átlagtól is. A legjobban teljesítő országokban, Írországban és Luxemburgban 60 százalék feletti a fiatal diplomások aránya, az EU célkitűzése pedig az, hogy ez a ráta átlagosan 45 százalék legyen 2030-ra.

Ezzel az aránnyal Magyarország tehát az utolsók közé tartozik az EU-ban. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint csak átfogó változtatásokkal, a felnőttek felsőoktatásba való bevonásával javulhat ez az adat – írja az Infostart.

Bizonyos szakokat, bizonyos tudományterületeket tekintve a többi uniós tagállam nagyobbik részében jóval enyhébbek a bejutási szabályok

– fogalmazott a számok hátteréről Setényi János.

A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint a diplomás fiatalok alacsony magyarországi arányához a szigorú felvételi szabályok mellett az is hozzájárul, hogy a kormány az utóbbi években a szakképzést népszerűsítette, a fő ok azonban az, hogy a fiatal felnőtt korosztály igen alacsony hányada tanul a felsőoktatásban, az igazából a 18-20 éves korosztályra jellemző.

Magyarországon egy fiatal elvégez egy szakot, és az esetek többségében azon a területen választ állást, ha szerencsés, talál és elkezd ott dolgozni. De utána a visszajárás az egyetemek mindenféle képzésére már jóval korlátozottabban valósul meg, mint Észak- vagy Nyugat-Európában

– mutatott rá a szakértő.

Példának hozta: lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó, kvalifikált szakmunkás letegyen egy speciális érettségi vizsgát, és utána nulláról kezdjen egy építőmérnöki képzést úgy, hogy lényegében a tananyag egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál adott esetben bizonyos területeken többet tud.

Kulcskérdés, hogy Magyarország ebbe a fejlesztési áramlatba belépjen, és aktív kísérletező szerepet vállaljon majd a közeljövőben - tette hozzá Setényi János.  Szerinte miután már nem kötelező a diplomához a nyelvvizsga, és a felsőoktatási felvételi szabályait is átalakították, lesz majd javulás az adatokban.

A diplomás fiatalok számának növekedését azonban csak a már munkába állt felnőttek egyetemre csábításával lehet elérni

Ehhez könnyen, gyorsan, mindenki számára elérhető tanulmányi hitelek kellenek, valamint a munkatapasztalat beszámítása a tanulmányokba.

Elmondta, az lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó, kvalifikált szakmunkás le kell, hogy tegyen egy speciális érettségi vizsgát, és utána nulláról kell egy építőmérnöki képzést úgy elkezdenie, hogy lényegében a tananyag egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál adott esetben bizonyos területeken többet tud. Kulcskérdés, hogy Magyarország ebbe a fejlesztési áramlatba belépjen, és aktív kísérletező szerepet vállaljon majd a közeljövőben.

Közgazdászok szerint minél több, jól képzett, diplomás munkavállalója van egy országnak, annál inkább képes arra, hogy otthont adjon a magasabb hozzáadott értékű iparágaknak, ami magasabb bérszínvonalat is eredményezhet. Tanulmányok szerint pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi állapota jobb, mérhetően tovább élnek, ami a társadalombiztosítás szempontjából is előnyös.

Mobilizálhatóak a fiatalok, de megkérik az árát

Havi 850 ezer nettóért bárhova elszerződik egy fiatal mérnök. A Trenkwalder felmérése szerint a műszaki felsőoktatási hallgatókat kiemelkedő mobilitás jellemzi. Bővebben >>>