Tegnap az Economx hírül adta, a 2024. évi 8. játékhéten az Ötöslottón a 4, 15, 47, 59, 83-as számokat megjátszó
szelvény tulajdonosa igazán boldogan zárhatja a hetet. A február 24-i
sorsoláson ugyanis 6 523 768 955 forintot, a játék történetének eddigi
legnagyobb nyereményét viheti haza
Az már csak hab a tortán, hogy 2024. január 1-től a
lottónyeremények személyi jövedelemadó mentességet élveznek. A nyeremények után
járó adót eddig a Szerencsejáték Zrt. fizette meg a játékosok helyett, így a
nyertesek már az adóval csökkentett összeget kapták meg.
Az szja-kötelezettség megszűnésének köszönhetően a
lottójátékoknál nagyobb nyereményösszeg várja a játékosokat, miközben az
alapjátékár nem változik.
Tavaly némi
meglepetést keltett a módosítás
Az Országgyűlés tavaly év végén fogadta el – némi meglepetésre
-, hogy számsorsjátékokon (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Eurojackpot,
Luxor, Joker, Kenó, Puttó) 2024. január 1-ét követően elért nyeremények után
már nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a nemzeti lottótársaságnak.
Ennek köszönhetően változatlan alapjátékár mellett, minden
számsorsjáték esetében megnövekedik a nyereményösszeg. Emellett az
szja-mentesség bevezetésével a nyeremény visszafizetési arányok javulnak és
lehetőség nyílik a jövőben új számsorsjátékok fejlesztésére is.
A nagyobb játékkedv
érdekében
A korábbi, már hatályát vesztett szabályozás szerint minden,
számsorsolásos játékból származó nyeremény adóköteles, de ezt nem a nyertesnek
kell befizetnie.
Hanem a Szerencsejáték Zrt. automatikusan levonta a nyereményt
terhelő 15 százalékot, befizette a nyertes helyett, ám a szerencsés játékos értelemszerűen
ennyivel kevesebb pénzhez jutott hozzá, ugyanakkor már nem volt több adófizetési
kötelezettsége.
Az új szabályozás törvényi indoklása szerint a kormány a
célja nagyobb játékkedv megteremtése, és ezen keresztül az állami bevételek
növelése.
Nincs egységes
európai szabályozás
A szerencsejátékok jogi szabályozását tekintve jelenleg nem
létezik egységes, kötelező erejű európai jogszabályanyag. Igaz, az 1983-ban
alakult, lausanne-i és brüsszeli székhellyel is rendelkező European Lotteries
(EL) az európai nemzeti lottótársaságokat összefogó szervezet törekszik az
egységes stratégiára.
Az EL nemzetközi felmérésekkel, piackutatásokkal, nemzetközi
know-how-k publikálásával teszi lehetővé, hogy a szerencsejáték-szervezés
aktuális trendjeit, társadalmi hatásait a legfrissebb adatok
figyelembevételével követhessék nyomon a nemzeti társaságok.
Lottótörténelem
- Az Ötöslottó történetében közel
3500 sorsolás volt mostanáig. - A jackpot összege 1999-ben lépte
át az egymilliárdos határt. - 5
milliárd forintot meghaladó főnyereményt pedig mindössze kétszer, 2003-ban
(5,092 milliárd forint) és 2015-ben (5,049 milliárd forint) lehetett
nyerni. - 6
milliárd forint feletti összeg (6, 431 milliárd forint) - a tegnapi napig -
először 2020-ban volt, 39 hét halmozódás után.
Erre számíthat, aki
álmában nyer a lottón
Az Economx korábban foglalkozott azzal, hogy Magyarországon meglepően sok olyan bírósági eljárás indult és indul,
amelyben a felperes úgy érzi, a nyereményét jogsértő módon nem fizetik ki.
Megkeresésünkre Kocsis Ildikó ügyvéd akkor elmondta, hogy amennyiben
a nyeremény kifizetését a Szerencsejáték Zrt. megtagadná, azonban a kérelmező
hitelt érdemlő módon tudja bizonyítani, hogy a nyereményre jogosult és a zrt. a
szabályzatában foglaltakat nem tartotta be és nem jogszerűen járt el a
nyeremény kifizetésének megtagadásakor, a nyeremény kifizetése iránti igény érvényesítése
érdekében igénybe vehető a jogi út.
Ám jogi úton sikerrel értelemszerűen csak azokat a
nyereményeket lehet követelni, amelyeket a fogadó ténylegesen megnyert, és
minden egyéb előírt feltétel is megvalósult. Vagyis, ne kerüljük meg azt a
lehetőséget sem, hogy a játékos álmodta, képzelte a nem igazolhatóan begyűjtött
lottóötöst nem.
