Akiknek csak az egész világ elég

A Netrisk alapítója, Haraszti Zsolt egyedül kezdte felépíteni azt a birodalmat, amelyet 16 év kőkemény munkája után 6,4 milliárd forint körüli összegért adott el a Varsóban székelő Enterprise Investorsnak, Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb magántőke- és kockázati tőkealap-kezelő vállalatának. Az ötlet a szemünk előtt volt, és tulajdonképpen ma már annyira kézenfekvőnek tűnik, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy ezt egyáltalán ki kellett találni... Haraszti 1994-ben indult a biztosítási piacon egy családi vállalkozással, de a biztosítás-összehasonlító és -kötő oldal, a netrisk.hu csak 2001-től kezdte meg működését. Persze ha visszagondolunk arra az időszakra, 2000-ben még csak éppen hogy ébredezett az internet itthon, és a legtöbb biztosítónak saját weboldala sem volt, így a legjobbkor jött a biztosítások átváltását segítő ár-összehasonlító oldal. Az első évben közel 300 ügyfél váltott biztosítót a Netrisken, két év múlva pedig már tízezer, és 2009-re elérték a 310 ezres számot. Ekkorra, vagyis kevesebb mint tíz év alatt már több száz milliós forgalmat bonyolított le a cég.

Az alapító fejében először akkor merült fel az eladás gondolata, amikor egy külföldi nagyvállalat elkezdte bombázni eleinte visszautasítható, majd a sokszoros visszautasítást követően egy igen rokonszenves ajánlattal. Ám Haraszti Zsolt még ekkor is nemet mondott, azonban később, a Concorde bevonásával felmérette a piacot, és megversenyeztetett tíz óriáscéget, amelyek közül végül a 6,4 milliárd körüli összeg és a regionális terjeszkedés győzhette meg a szakembert. De még így is kikötötte, hogy a cégben kíván maradni, kisebbségi tulajdonosként és igazgatósági tagként. Abban a vállalkozásban, amelynek a legenda szerint minden ügyfelét névről ismerte a tulajdonos az első évben, és amely így is több száz milliót hozott a konyhára a gazdasági válság kellős közepén.

Hírre magyar!

Ha az internetes ipar egyáltalán nem érezte meg a válságot, akkor azon belül az online híriparra ez hatványozottan igaz, ugyanis újabb és újabb tömegeket vont be a hírfogyasztók sorába a hirkereso.hu. A biztosítások összehasonlítása és váltása eredendően pénzügyi tranzakcióhoz kötött, míg a hírek olvasása egyáltalán nem jár semmilyen vásárlással. Ennek ellenére a Hírkereső az elmúlt öt-hat évben a legjelentősebb hírforrássá nőtte ki magát, amely a teljes újságírószakma számára (és persze mindenki másnak is) szolgáltat ingyenes híreket. Az ingyenes ugyan jelen esetben relatív, hiszen a tartalomszolgáltatók kivétel nélkül fizetnek a jelenlétért, mégis amelyik nincs jelen a Hírkeresőben, az egy kis túlzással szinte nem is létezik. Az ötlet ebben az esetben is pofonegyszerű: tegyük egymás mellé a vezető híroldalak híreit úgy, hogy ehhez komolyabb rendszerigény vagy szerverpark sem kell, és RSS (Really Simple Syndication, amely körülbelül azt jelenti, hogy nagyon egyszerű információmegosztás) alapján csak a címeket nyerje ki az oldal, amely azonnal, link formájában viszi át a látogatót a hivatkozás forrásához.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Hírkereső megváltoztatta a hírfogyasztási szokásokat, hiszen pár perc alatt megismerhetjük az Index, a hvg.hu, a blikk.hu, a Kiskegyed és még igen sok vezető portál legfrissebb híreit úgy, hogy a rendszer a kifejezetten nagy kattintásszámú híreket tartja ,,életben", vagyis csak azok nem szorulnak ki a hírfolyamból estére, amelyek valóban magas látogatottságot érnek el napközben. A Hírkereső nélkül egyik hírsite sem lehetne piacvezető, és ha az oldal holnap gondolna egyet, és a három leglátogatottabb tartalomszolgáltatót levenné a hirkereso.hu-ról, az jelentősen átrendezné a piacot. De miért tenne ilyet, hiszen az oldal sosem kívánta szolgáltatni vagy meghatározni a híreket, pusztán a fogyasztók híréhségét akarta kiszolgálni. A Hírkeresőn nem a látogatószám kiemelten magas, hanem az elolvasott híreké − idén januárban meghaladta a 60,5 milliót (!) −, ami vetekszik mind az Index, mind az Origo adataival. Holló Gábort a 100 leggazdagabb magyar kiadvány Las Vegasban érte utol, az alapító az év több mint felét itt tölti, pontosabban a várost második otthonának tekinti. Szerinte Vegas valójában egy olcsó és élhető város, és a beszélgetés során némi keserűséggel mondja: "Ez egy alkotóbb és befogadóbb környezet, a sikeres embereket itt szeretik és megbecsülik, nem úgy, mint otthon. Szeretem Magyarországot, és nem tervezem, hogy végleg elköltözöm onnan, de szükségem van erre az évi hat-hét hónapra, amikor nyugodtan és hatékonyan dolgozhatok."

Az egész Hírkeresőben nemcsak az egyszerűsége zseniális, hanem hogy szinte kontroll nélkül működik, ami azt jelenti, hogy a Holló által megálmodott szisztéma alapján minimális odafigyeléssel sokszor tízmilliót keres a vállalkozás akár úgyis, hogy a világ végén pihen a tulaj − persze ez csak arra az esetre érvényes, ha a világ végén van internet is. Ez ugyan nem jellemző huzamosabb időre, de társával, aki a rendszerért felel, a mai napig sem vettek fel alkalmazottat, mert mind mondja: "Még nem találtam meg azt az embert, aki jól helyettesíthet." A stabil anyagi háttér hiányában elinduló cég kezdetben csak olyan megoldásokban gondolkodhatott, amelyek a működés jelentős részét automatizálják, ezért nem volt szükség humán erőforrásra.

Mit mutat a prezi?

Egy egyre inkább automatizált világban az emberi munkaerő egyre kevésbé feltétel a sikerhez az it-ben, ám olyan esetben, amikor az a legfontosabb, hogy az üzenet a lehető leghatékonyabban jusson el a közönséghez, elengedhetetlen szerepe van. A New York Times 2010 novemberében az informatika egyik legígéretesebb sztárjának nevezte Árvai Pétert, a Prezi.com társalapítóját, aki többedmagával talált ki és vitt sikerre egy olyan eszközt, amely a világ számos pontján kezdi felváltani a mindenki által ismert PowerPoint nevű programot. Az ötlet lényegében itt is egyszerű, persze a Prezi esetében azért már nem annyira a szemünk előtt lévő egyszerű ötlet megvalósításáról volt szó, ám mégis valami olyat szerettek volna megálmodni hárman, ami végre reális alternatívája lehet a világszerte etalonnak és egyeduralkodónak tekintett, sok esetben nehézkesen használható ppt-nek. Magát a metódust Somlai-Fischer Ádám és Halácsy Péter találták ki, a céget pedig közösen alapították Árvaival. A Prezi − az egyedülálló prezentációs szoftver − lényegében önmagáért beszél, hiszen nem kell eladni, mert eladja magát: felejtsük el a sokszor túl bonyolult, rendkívül komplex, diavetítésre, szürke grafikonokra épülő előadásokat, az unalmas, pár soros táblákat, ugyanis ezek összhangját teremtette meg a Prezi, és még ennél sokkal többet. Sokszor a legtöbb Microsoft- vagy Apple-eszközt hétköznapiként, megváltoztathatatlanként értékeljük, ám a Prezi alapítóinak mégis sikerült a lehetetlen, ugyanis a TED nevű szerveződés, amely Ázsiától Európán át Amerikáig összehozza egymással a nagy gondolkodókat és befektetőket, saját maga állt a Prezi mögé.

A szintén amerikai Time magazin már akkor díjazta a Prezit, amikor még csak Magyarországon működtek, ami rácáfol arra is, hogy nem csak akkor lehet igazán sikeres egy magyar találmány, ha külföldre szakad az ötletgazda, és ott kezdi el megvalósítani az ötleteit. De nemcsak a TED állt mögéjük, hanem később az a Szilícium-völgyben működő Accel Partners nevű befektetőcég is, amely korábban a Facebook, a Walmart vagy a Groupon társbefektetőjeként is ismert volt az Egyesült Államokban. Ahhoz azonban, hogy a Prezi egyáltalán útnak tudjon indulni, a Magyar Telekom százezer eurós induló tőkéjére volt szükség, amit Somlai-Fischer és Halácsy szereztek meg. Tulajdonképpen ez kellett ahhoz, hogy a mostanra nemzetközileg elismert márkanév, a Prezi megkezdhesse pályafutását.

Gyerünk a bónusszal!

A Groupon, amelybe ugyanaz a befektetői csoport szállt be, mint a Prezibe, Amerikában egyet jelent a közösségi vásárlás megteremtésével. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha mondjuk, el szeretnénk jutni színházba, moziba vagy bárhova máshova, esetleg vásárolni szeretnénk, és erre eleve többen vagyunk, akár igen jelentős kedvezményre is szert tehetünk, pláne, ha nem magunknak kell megszervezni a 25 fős csapatot, hanem egy erre szakosodott online cég végez el mindent helyettünk. Valami ilyesmiről szól a Groupon, amelynek magyar megfelelőjét Bónusz Brigádnak hívják. Ez a név valószínűleg már ismerősebben cseng a Grouponhoz képest. A Bónusz Brigád az első és legnagyobb közösségi vásárló portál Magyarországon. A szinte a földből kinövő vállalkozás 2010 szeptemberében kezdte bontogatni a szárnyait, és pillanatok alatt kimagasló sikert ért el. Bár a Groupon már az elején megkörnyékezte a céget, a két alapító nem adta be a derekát sem nekik, sem másnak.


A Szlovákiában sokáig újságíróként dolgozó Kaprinay Zoltán és a forgatókönyvíró Heller Gábor − egyebek mellett a Csak szex és más semmi című film társírója − Madách téren lévő irodájukban adott interjút a 100 leggazdagabb kiadványnak. "Itt kezdtük − mondja Kaprinay −, először ketten, Gábor akkor a Showder Produkcióban dolgozott. Aztán decemberre »fokozódott« annyira a helyzet, hogy láttuk, ez nem fog működni anélkül, hogy mi ezt nem csináljuk. És aztán januártól kezdtünk el vele intenzíven foglalkozni úgy, hogy meg is dupláztuk az előző négy hónap forgalmát." A forgalom azóta is szárnyal, a tavalyi egymilliárd után idén minden valószínűség szerint a kétmilliárdot is meghaladja a jelenleg 25 fős cég üzleti eredménye. A Bónusz Brigád számos dolgon változtatott az internetes piacon: először is tömegeket hozott be az online-fizetés rendszerébe, ezen belül is szemléletes adat, hogy eleinte kétharmad volt a banki átutalásuk és egyharmad a bankkártyás, mostanra 67 százalék a kártyás, a többi az átutalás. Azokat vonták be az internetes vásárlásba, akik előtte semmi ilyesmivel nem próbálkoztak. A Bónusz-dolgozók munkájának legalább fele abból áll, hogy el kell magyarázniuk a vevőknek, hogyan működik a rendszer, mert a mai napig nagyon sokan félnek a bankkártyás fizetéstől, de még az utalástól is. A Bónusz Brigád társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységet is végez, ennek kapcsán minden hónapban kiválasztanak egy alapítványt, bemutatják a munkáját, és gyűjtést is szerveznek számukra, amit ők maguk is kiegészítenek. Vannak visszaélések, mondják az alapítók, de százszázalékos a minőségi garancia, vagyis a visszatérítés, amire manapság az interneten nincs példa, és a magyar vásárlóközönség szerintük már elég érett ahhoz, hogy ezt ne használja ki. "Kihasználni kihasználják, de nem élnek vissza vele − teszi hozzá Heller. Ha azt írjuk le, hogy szőke lányok a pincérek, és az egyik lány barna, akkor elnézést kérünk, és jóváírjuk a szóban forgó összeget. Nem vitatkozunk a vásárlóval, hanem továbbítjuk a panaszt a partnernek, de nem kérünk visszafizetést tőle sem, csak szólunk. Volt olyan, aki kihasználta egy szálloda összes szolgáltatását külföldön, majd négyoldalas levélben részletezte, miért szeretné visszakapni a pénzt. Elnézést kértünk, visszatérítettük a pénzt, és ez a vásárló azóta is elégedetten használja a rendszerünket."

Webkamerás közelkép

A ustream.tv nevű magyar−amerikai videostreaming-szolgáltató oldal, amely nemrégiben 20, majd 50 millió dolláros tőkeinjekciót kapott a japán Softbanktól (a Yahoo! legnagyobb részvényesétől), egészen más alapokon nyugvó stratégiát folytat. Ez a cég 2007 óta működik, majd 2008 márciusában egy pénzügyi befektető beszállt a Ustreambe. A Doll Capital Management (DCM) 11 millió dollárral − 2,2 milliárd forinttal − növelte a vállalat tőkéjét. Jelenleg a budapesti Graphisoft Parkban található a főhadiszállásuk.

A weboldalon keresztül bárki élő webkamerás közvetítést indíthat. Az oldalt két amerikai egykori honvéd, Brad Constable és John Ham, valamint egy magyar fejlesztő, Fehér Gyula indította el, és ma már havonta több mint 50 millió látogató keresi fel őket. Nagy sikert hozott az Apple iPhone-jára készült mobilalkalmazásuk is, ami a közvetítést akár mobiltelefonról is lehetővé teszi. Ezt a programot már több mint 1,5 millió példányban töltötték le.

A site-on 1500 élő közvetítés fut állandóan, az amerikai hírcsatornákon pedig folyamatos publicitás kíséri az oldalt, főként mióta a legnagyobb amerikai sztárok is saját csatornát indítottak rajta.

A ustream.tv amerikai−magyar vegyesvállalkozásként működik: a cég az Egyesült Államokban van bejegyezve, ahol a menedzsment is dolgozik, míg a fejlesztő munkát a hazai projektcég végzi. A magyar alapítók, Katona Ádám és a technológiai igazgatóként dolgozó Fehér Gyula vezetésével elinduló oldal történetét illetően meg kell említeni az amerikai Jennifer Ringley nevét. Ő a világ első számú valósághőse a neten, ugyanis 1996-ban bekamerázta a kollégiumi szobáját, így jött létre az egyszemélyes webes valóságshow JennyCAM néven, az oldal azonban csak három másodpercenként adott képet, mert ennél többre akkor nem volt képes az internet Amerikában, de az adás egészen 2003-ig tartott. A Ustream is valami hasonlót csinál, vagyis online lehet közvetíteni mindent, az évek alatt pedig a technológia akkorát fejlődött, hogy ma már kifejezetten jó minőségű HD koncerteket is nézhetünk, ami mozivászon és vetítő segítségével bármilyen arénában életképes lehet a jövőben. Az oldal, amelyik visszautasította a Microsoft 50 millió dolláros ajánlatát, a jövőben Ázsiában terjeszkedik abból a közel 100 millió dollárból, amit eddig belefektettek.

Tanulság? Minden sikersztori sarokköve, hogy az alapítók ki tudják-e használni saját céljaikra a "gyermeküket"? Nyilván Holló Gábor a Hírkeresőn olvassa a magyar híreket, a Prezi alapítói a Prezivel készítik a prezentációikat, Fehér Gábor szinte az összes elképzelhető élményét megosztotta már a Ustreamen. Haraszti Zsolt evidens, hogy a netrisk.hu-n cserél biztosítást, a Bónusz Brigád alapítói többet hívják meg a barátaikat vacsorázni a bónuszkedvezménnyel elérhető helyekre. Valójában senkinek sem jut ideje arra (vagy alig), hogy igazán élvezze az általa alapított munka gyümölcsét − de talán ez így is van jól.