„Norvégiában is jobb az idő, mint nálunk” – panaszkodnak sokan, miközben 2025 május közepén kabátban indulnak munkába, vagy épp elhalasztják a tavaszi túrákat. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói friss tanulmányukban vizsgálták, valóban rendkívüli-e az idei tavasz, mi okozza a szokatlan hideget, és mit árul el mindez az évszakok hosszú távú változásairól.

A másfélfok.hu-n közzétett elemzés szerint

Kapcsolódó

az idei tavasz valóban sokkal hidegebb a tavalyinál Magyarországon, de nem szabad elfelejteni, hogy 2024 tavasza volt a legmelegebb 1901 óta.

Idén ugyanakkor extrém meleg periódusok is voltak, például januárban, amikor a hőmérséklet nagyjából 10 °C körül alakult – hasonlóan a május eleji hidegebb napokhoz. Összességében azonban az év első felében a klímaátlagnál inkább kissé melegebb volt az idő, így leginkább a tavalyi évhez képest nevezhető hidegebbnek az idei tavasz.

A magyarországi májusi hidegek ellenére globálisan 2025 továbbra is a második legmelegebb év az eddigi mérések alapján.

Izlandon például májusban 26 °C-ot mértek, másutt újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg. A hazai hűvös május egyik lehetséges oka

  • a globális klímaváltozás mellett;
  • az északi félteke ún. magaslégköri poláris örvényének gyengülése.

Ez az örvény befolyásolja a polárfrontot, amely elválasztja az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt a téli időszakban. Április elejére ez az örvény meggyengült, így a polárfront délebbre tolódott és egy helyben elidőzött, ami miatt tartósan a hideg oldalra kerültünk. Az ilyen gyengülések egyre gyakoribbak, mert csökken a hőmérsékletkülönbség a sarkok és a trópusok között, mivel előbbiek nagyobb mértékben, utóbbiak kisebb mértékben melegszenek.

Hasonló helyzet fordult elő 2021 tavaszán is, amikor tartós hideg, sarkvidéki levegő áramlott fölénk, komoly fagykárokat okozva a mezőgazdaságban.

Noha május első felében két új hidegrekord is született Magyarországon, az ilyen hidegrekordok valójában ritkulnak.

  • A melegedő éghajlat miatt egyre gyakoribbak a melegrekordok: 2025-ben eddig öt ilyen napot regisztráltak, míg 2024-ben összesen 24-et, és mindössze egy hidegrekordot.
  • A klímamodellek szerint a jövőben inkább a tavalyihoz hasonló, melegebb évek várhatók, az idei pedig inkább kivételnek számít.

A klímaváltozás nemcsak a hőmérsékletet, hanem az évszakok időbeli határait is módosítja. Magyarországon, mint sok mérsékeltövi területen, megmaradt a meleg nyár és a hideg tél, ám az átmeneti évszakok – tavasz és ősz – időtartama és jellege változik, így az átlagostól eltérő „ugrálások” figyelhetők meg. Ez magyarázza például a népi megfigyeléseket is, mint a tavaszi felmelegedéseket vagy a májusi hidegbetöréseket.

Az elmúlt évtizedek adatai szerint Magyarországon a nyár és a tavasz hossza 25-25 nappal nőtt, miközben a tél időtartama felére csökkent. A tavasz egyre korábban kezdődik, de a hidegebb periódusok továbbra is elhúzódhatnak. A nyár bő egy héttel korábban kezdődik és szeptemberben is tovább tart, az ősz hossza viszont nem változott. Az évszakok mind melegebbek, de időbeli határaik eltérően módosultak, így továbbra sem tűntek el.

Érdekes helyi eltérés, hogy az Északi-középhegység térségében mára a tél a legrövidebb évszak, az évnek mindössze 9 százalékát teszi ki, míg a tavasz a leghosszabb, és az év egyharmadát foglalja el.