Egyszerre van reálgazdasági, pénzügyi és szerkezeti válság Magyarországon; ez a három együtt nem megoldhatatlan, ám nehéz probléma - mondta tegnap Bajnai Gordon gazdasági miniszter A magyar gazdaság esélyei a globális válságban című konferencián. A miniszter kifejtette, hogy a belső kereslet élénkítésével nálunk nem lehet gazdasági növekedést serkenteni, az ország csak az exportpiacokban bízhat. A kormány feladata, hogy az exportkapacitásokat megőrizve a magyar gazdaságot versenyképessé tegye, ezt növelheti a miniszter szerint a javasolt adóátrendezés. A már bejelentett kiigazítások az idei 800 milliárd forinton túl jövőre a GDP két százalékával mérséklik a kiadásokat, ennél azonban többre van szükség, ezért a költségvetés elsődleges (kamatkiadások nélkül számított) többletét a jelenlegi 1 százalékról 3-4 százalékra kell emelni a szerkezeti reformokkal - mondta Bajnai. A költségvetési és a monetáris politikának egymást segítve kell tompítani a válság hatásait, de legfontosabb a hiteles gazdaságpolitika lenne - ezt már Surányi György, a CIB Bank elnöke mondta. A volt MNB-elnök szerint a magyar gazdaság fundamentumai a jobbak közt van a régióban: tolerálható a belső és külső egyensúlya. Nem igazolható, hogy mi lennénk a leggyengébb láncszem - mondta Surányi. A mostani gyenge forintárfolyam felelőtlenség a jegybank részéről, ugyanis az aláássa a pénzügyi rendszer stabilitását. Az elmúlt napokban az MNB is csinál végre valamit, így a forint erősödni kezdett, de a 290-es euróárfolyam is életveszélyes - jelentette ki az egykori jegybankelnök. Az MNB számos olyan lépést tett, ami mélyítette a mostani válság hazai hatásait - közölte Surányi -, az elmúlt fél évben követhetetlen árfolyam-politikát folytatott: kamatot emelt 228 forintos euróárfolyamnál, de csökkentett 282 forintosnál. Surányi szerint nem adósságválság, hanem adósságmegújítási válság van a világban - ez minden olyan országot érint, ahol a nemzeti valuta nem kulcsvaluta. A finanszírozási probléma megoldása nem a koldulás, nem segélycsomagokra van szükség, hanem arra, hogy ezen országok egyenlő eséllyel fordulhassanak az Európai Központi Bankhoz (ECB). Ha nincs bankok közötti hitelkínálat, akkor marad a jegybanki finanszírozás - ezért lenne fontos az egyenlő hozzáférés az ECB forrásaihoz, miközben az eurózóna központi bankja most diszkriminál Kelet-Közép-Európa rovására. Az MNB célja egyszerre az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás megteremtése - mondta Simor András, az MNB elnöke. Az előbbi a könnyebb feladat, az inflációs célját elérte Magyarország, de olyan a gazdasági környezete, hogy ennek már örülni sem lehet igazán. A forint árfolyamgyengülése nem lóg ki a régiós devizáké közül, persze ez nem ok az elégedettségre - figyelmeztetett Simor. A kormány a jelen helyzetben egyet tehet: a fiskális kiigazítással megteremti a gazdasági növekedés feltételeit, így csökkentve az államadósság finanszírozásának kockázati felárát. A monetáris politikának anticiklikusnak kell lennie - ennyiben Simor András egyetértett Surányi György mondanivalójával, miszerint a monetáris politika feladata többletlikviditás teremtése, hogy így ellensúlyozza a költségvetési konszolidáció miatti keresletcsökkenést, de a jegybank jelenlegi elnöke nem reagált ennél bővebben Surányi felvetéseire.