A szervezők a tüntetés felhívásában azt írják, a cél most nem az, hogy a feszültséget levezessék, hanem hogy átgondolják magukban, hogy fognak abban a világban küzdeni, ami jön.

Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója a 444-nek azt mondta: két veszélyt látnak a törvénytervezetben, egyrészt minden olyan független lapot és civil szervezetet elhallgattatnak, amelyik bármilyen mértékben is részesül külföldi forrásokból, másrészt pedig öncenzúrára kényszeríthet olyanokat, akik nem akarnak a törvény hatálya alá esni.

Kapcsolódó

Tóth Anikó, az aHang kampányigazgatója arról beszélt, azért betapasztott szájjal vonulnak, hogy megmutassák, szerintük milyen országot akar a kormány.

Több ezren vonultak végül vasárnap délután Budapesten a Szabadság hídon át, némán, leragasztott szájakkal

Vasárnap délután fél háromtól gyülekeztek az emberek a Fővám téren, ahol leragasztották a szájukat, és némán elindultak a Szabadság hídon át. A menet elején két molinó volt, egyik Orbán Viktor 2018-as mondatát idézte: „Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk!”, míg a másikon az állt: „Szabad sajtó! Szabad civilek!”.

A menet a hídon át a Gellért térre érkezett, ahol egy óriás molinót feszítettek ki az aHang aktivistái, rajta a törvénytervezet összes benyújtójával és azzal a felirattal, hogy „Ők akarnak elnémítani”. Itt Szalóki Viktor mondott beszédet, amelyben kihangsúlyozta, nem akarja megadni egyik kormánypárti benyújtónak sem azt a kiváltságot, hogy ne hangozzon el a nevük. 

Végezetül felhívta mindenki figyelmét, hogy most még nagyobb szükség van arra, hogy az emberek részt vegyenek a közélet alakításában, és megkért mindenkit, hogy csatlakozzanak civil szervezetekhez és támogassák a független sajtó munkáját. A beszédet követően a molinót felrakták a Gellért téren felállított BDPST kordonjaira. A vonuláshoz és a kiálláshoz számos civil szervezet csatlakozott. 

Az úgynevezett átláthatósági törvény tervezete szerint minden olyan sajtótermék, civil szervezet, de akár magánszemély is, a Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékére kerülhet, ami, a tervezet szövege szerint, veszélyeztetik Magyarország szuverenitását a hivatal megítélése alapján.

Akik erre a jegyzékre felkerülnek, nem kaphatnak támogatást a személyi jövedelemadó 1 százaléka után, külföldi pénzt kizárólag a NAV jóváhagyásával kaphatnak, emellett pedig a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában.

Mindezen felül a szervezet, valamint annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és magakadályozásáról szóló törvény szerint.

A tervezet szövege szerint minden olyan tevékenység sérti Magyarország szuverenitását, ami negatív színben tünteti fel a nemzet független, demokratikus, jogállami jellegét, a magyar nemzet egységét és összetartozását és a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget; a család, a házasság és a biológiai nemek elsődlegességét; a béke, a biztonság és más országokkal való együttműködést, továbbá Magyarország keresztény kultúráját és alkotmányos önazonosságát.

A tervezet ellen a Magyar Bírói Testület, az Ügyvédkör, Munk Veronika, a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint az Európai Bizottság és az Európai Parlament is felszólalt. Emellett a bankok is jelezték, hogy a törvény kivitelezése végrehajthatatlan, és a hatására máris megkezdődött a tőke kimenekítése az országból.

Sikerrel vette az első akadályt az átláthatósági törvény

Hétfő délelőtt tárgysorozatba vett a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot a parlament igazságügyi bizottsága.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.