Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádiónak nyilatkozva azt mondta: 

rövid visszatérési idővel jelentkeznek a tartósan aszályos helyzetek, ráadásul nemcsak meteorológiai aszály, hanem hidrológiai aszály is, ami azt jelenti, hogy a tavainkban, vízfolyásainkban is kis vízhozamok tapasztalhatók. A kettő kombinációja kifejezetten rossz, hiszen amikor a legtöbb vízkészletre lenne szükségünk, hogy pótolni tudjuk a vizet, akkor még ezek a vízforrások is hiányoznak.

Kapcsolódó

Mindennek a legfőbb kiváltó oka az éghajlatváltozás, mert emiatt aszályosak már a teleink is, kevés a vegetációs időszakon kívül a hullócsapadék, ami a felszín alatti vízkészleteket, a talajnedvességet tudná pótolni - közölte az egyetemi tanár.

Az elmúlt hat-hét évben folyamatos aszályhelyzetben vagyunk, és a vízrendszerekben ezek a hatások kumulálódnak. Az éghajlatváltozás, az emelkedő hőmérséklet, a növekvő párolgás, illetve a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás különböző kombinációja okozza ezt a helyzetet, és fel kell készülnünk, hogy a jövőben is erre kell számítani

- fogalmazott Bíró Tibor.

A Tisza például évente több mint 250 millió köbméter vizet szív el a Homokhátság és az Alföld alól - figyelmeztetett Bíró Tibor. Ha a folyó vízszintje alacsonyabb, mint a környező talajvízszint, akkor természetes módon elvonja a vizet a környező térségekből, csökkentve a talajvíz-utánpótlást.

A Balaton és a Velencei-tó kapcsán a szakember elmondta, hogy ezek a tavak többször is kiszáradtak a történelem során, de ma már a lefolyást szabályozó zsilipek miatt az ökológiai egyensúly visszaállítása még nehezebb. Mindkét tónál gondot okoz a kis vízgyűjtő terület, az aszályos időszakok, valamint a felmelegedés miatti megnövekedett párolgási veszteség.

A víz melegedése nemcsak a vízszint csökkenéséhez vezet, hanem az élővilágra is komoly hatással van. 30 fok fölött már olyan biokémiai folyamatok indulnak be, amelyek rontják a víz oxigénellátottságát és veszélyeztetik az egész ökoszisztémát.

Az intézetvezető szerint a tartós vízhiány Magyarország egyik legsúlyosabb problémája, „számos életterületen esszenciális, az ország gazdasági teljesítőképességét is jelentősen befolyásolja, az életfeltételünket befolyásolja, úgyhogy ennek a hiánya mindenkit érint” - fogalmazott.