Értesülésünk szerint a BH-ban a végéhez közeledik a felszámolási vagyonmérleg elkészítése. A felszámoló készletet már nem talált, a 800 millió és 1,2 milliárd forint közötti könyv szerinti értékűre taksált gépek, ingatlanok viszont megvoltak (igaz, egy részük az APEH áprilisi végrehajtása nyomán az Agro Széria Kft.-hez került). A kft.-nek a november 23-án lezárult hitelezői igénybejelentés alapján kamatokkal és járulékokkal növelten 4 milliárd forintra tehető a lejárt kötelezettségállománya. Ebből mintegy 3 milliárd az állami Reorg Apport (RA) Rt.-vel szemben áll fenn, amely a befagyott Postabank-hiteleket vette át (és egyes információk szerint már társcégének, a Reorg-Faktornak adta át azt). Ezenkívül a Postabank közvetlenül is követel félmilliárdot, mivel garanciavállalás után idén ki kellett fizetnie a BH érdekkörébe tartozó Wilsoun Consulting Kft. által az Eximbanktól felvett és vissza nem fizetett hitelt (NAPI Gazdaság, 1999. szeptember 25., 1-5. oldal). A legnagyobb jelenlegi elismert hitelezők között van még az APEH és a tb együttesen további 150, a vám- és pénzügyőrség 100-150, a Fantázia Kft. mintegy 400, az IKR Rt. 80 és a Kunmag Kft. 50 millió forint körüli követeléssel. A BH kinnlevőségállománya - főként román, orosz és távol-keleti cégekkel szemben - papíron körülbelül 100 millió forintot tesz ki, ám ezek behajthatatlannak tűnnek. A cégnek nem volt pénze a bankszámláján, és értékpapírok felett sem rendelkezett. A társaság jelenleg nem termel, csaknem kétszáz dolgozója rendelkezési állományban van. A felszámolás megkezdése óta néhány millió forintot sikerült behajtani, amit "szociális megfontolások alapján" osztottak szét a dolgozók között, akik három hónapja nem kapnak bért. A társaság védelmi, rezsi- és bérköltsége havi 30-40 millió forint, amit nem fizetnek ki - többek között a havi 1,5 millió forintért dolgozó őrző-védőknek sem -, így ennyivel növekszik a kft. havi kötelezettségállománya. Bár Jendrolovics Pál, a BI elnök-vezérigazgatója nem kívánta kommentálni információnkat, úgy tudjuk, hogy a felszámoló szerint a malom fizetésképtelenségének kialakulásához többek között az járult hozzá, hogy a Postabanktól a később sikertelennek bizonyult ügyleteikhez dollárban vették fel hiteleik egy részét, így annak visszafizetésekor a forint leértékelődése is sújtotta a gazdálkodást. 1996-97-ben - amikor Károlyi Vilmos és Máté László MSZP-s politikus volt a közvetett tulajdonos - számos olyan beruházást hajtottak végre, amelyek a mostani revizorok szerint aránytalanul drágák voltak. A leginkább érthetetlen a - banktitokra hivatkozva a nyilatkozattól elzárkózó - Postabank hitelezési gyakorlata, hiszen a kft. 1997 után felvett hiteleiből már gyakorlatilag a pénzintézettel szembeni korábbi tartozásait fizette csak vissza. Értesülésünk szerint a BI hasznosításba vagy bérbe kívánja adni a Budai Hengermalmot, havi 2,5-3,5 millió forintért, legalább addig, amíg lezárulnak a vagyonelemek feletti jogi viták, és egyben értékesíthetővé válik a komplexum. A BI szerint csak egy működtetett üzemre akadhat komoly vevő. Ez azonban a korábbiakon túl újabb jogi akadályokba ütközik. Az APEH ugyanis áprilisban elárvereztette a társaság egyes, könyv szerint 250 millió forint értékű vagyonelemeit. A vevő az Agro-Széria volt, amely több mint nettó 40 millió forintot fizetett. A felszámoló az egyértelműen ingóságnak tekinthető tárgyak értékesítését nem kifogásolta, ám véleménye szerint a vagyon kétharmada olyan eszköz volt - például hídmérleg, áramellátás, épületen belüli szállítás, fűtés -, amely szerinte az ingatlan része, így jelzáloggal terhelt. A BI nemrég semmisségi eljárást kért az APEH-től, s ennek sikertelensége esetén bírósághoz fordul, ami ismét évekkel elhúzhatja a jogi helyzet tisztázását. A BI jogi kifogásai mögött információnk szerint annak az alkunak a sikertelensége húzódik meg, amit az Agro-Szériával szeretett volna megkötni. A BI a malom forgalomképességének fenntartása érdekében felajánlotta, hogy együttesen adják bérbe a vagyonelemeket, és az értékesítést is koordináltan hajtsák végre. Az Agro-Széria ezt elutasította, és önállóan akarta eladni a vagyont. A cég megkereste az összes szóba jöhető magyarországi gabonaipari társaságot, és a vétel iránt érdeklődött többek között az Alföldi Gabona Rt., a Pannon-Gabona Rt., a Szabolcs Gabona Rt., a Cornexi Rt., a Dél-dunántúli Gabona Rt. és az Első Pesti Hengermalom Rt. is. (Önmagában a hengermalom elhelyezkedése kiváló, eszközei jó állapotban vannak.) Mivel a malom a két eltérő tulajdonoshoz tartozó elemek együttes működtetésével ér csak valamit, ezek a cégek a BI-től is megtudakolták, vajon az Agro-Szériával kötött bérleti vagy adásvételi szerződés nyomán megvásárolható-e vagy bérbe vehető-e a BI-hez tartozó vagyon. Erre nemleges választ kaptak, mivel felszámolás alatt csak árverésen, pályázaton értékesíthető ingatlan, illetve a BI visszaperelné az Agro-Széria vagyonelemeket. Ezt akkor még "nem zárta ki" a BI, a jelenlegi események pedig már egyre inkább ebbe az irányba mutatnak. A jogi bizonytalanságok miatt a vevőjelöltek elpártoltak. A BI nem engedné be a malomba az Agro-Széria képviselőjét vagy utódját, ha az el akarná vinni a tulajdonába került vagyonelemeket. M. I.