A közép- és kelet-európai országok bankakvizíciós terepe valójában két piac. Az egyik az uniós csatlakozás kapujában álló, a régióban fejlettnek számító, a másik pedig a külföldi befektetők előtt éppen mostanában megnyíló országokat képviseli. Csehországban, Magyarországban és Lengyelországban a nyugat-európai bankok lényegében már felosztották a piacot, az újabb részesedések megvásárlása igen költségessé vált. Míg az Erste Bank néhány évvel ezelőtt 520 millió dollárért - a könyv szerinti érték 1,65-szorosáért - vett többségi részesedést a cseh Ceská Sporitelnában, a francia Société Générale tavaly 1 milliárd dollárt fizetett a szintén cseh Komercní Banka 60 százalékáért, ami a könyv szerinti értékhez képest 2,6-szeres árat jelent. Az esetenként igen eltérő árak a jelenlegi könyv szerint érték kettő- és háromszorosa között találhatók. A keresett felvásárlási célpontok azok a bankok, amelyek a lakossági betétállomány, hitelezés és vagyonkezelés piacán erős pozíciókkal rendelkeznek. Ezek a területek válnak az uniós csatlakozással és az azt kísérő lakossági jövedelemnövekedéssel gyorsan bővülő piaccá. A Citibank is elhagyta a rá jellemző organikus fejlesztési utat: még az uniós csatlakozás előtt, sürgősen vásárolt magának egy lengyel bankot, a Bank Handlowyt, ami azt mutatja, hogy a „zöldmezős” bankalapítás ezeken a piacokon ma már nem járható út, kivéve azokat a szegmenseket, ahol még nincsen jelentősebb verseny és a piacra lépő bank speciális szakértelemmel rendelkezik. Ilyen lehet a privátbankárkodás, néhány év múlva, javuló piaci környezetben pedig valószínűleg megjelenik néhány nagy befektetési bank is. Az újonnan érkezők azonban a jelek szerint hajlandóak igen magas prémiumokat fizetni a jelentősebb piaci részesedésért. Heinz Wiedner, az RZB International Beteiligung igazgatósági tagja szerint nem biztos, hogy a megvásárolt bankok jövedelemtermelő képessége igazolja majd ezeket a invesztíciókat, még akkor sem, ha hosszú megtérülési időben gondolkodtak a befektetők. Michael Mauritz a bécsi Erste Banktól viszont úgy véli, új lehetőségek jelenhetnek meg a piacon, amikor néhány bank a rosszul sikerült befektetés után kivonul. Ilyen volt Magyarországon az ING, a Société Générale vagy részben az ABN Amro esete. Más a helyzet a délkelet-európai piacokon. Az első lépéseket itt megtevők viszonylag olcsón, a könyv szerinti érték 1,2-1,3-szereséért igen jó piaci pozíciókat elfoglaló bankokat vehetnek. Eladósorba került például Albánia országos takarékpénztára. Nem biztos azonban, hogy meglévő, korábban nagy állami bankként működő hitelintézeteket a legjobb üzlet megvenni. Az alkalmazottak átképzése, a vállalati kultúra átalakítása és a szükséges nagymértékű elbocsátások nagyon idő- és költségigényessé tehetik az átalakítást. Néha jobb stratégia egy kisebb bankot megvásárolni és felépíteni a piaci részesedést - állítja az RZB igazgatóságának képviselője. Az RZB Boszniában két kisebb bankot vásárolt meg, majd egybeolvasztotta azokat. Ebben a régióban a nagyobb kockázat mellett nagyobb növekedési potenciál van a bankokban, és más struktúrájú hitelintézetek jelentik a kedvelt befektetési célpontokat, mint a fejlettebb régiókban. Különösen a vállalati hitelezésben és a befektetési banki tevékenységben erős bankok növekedési esélyei jók. Ezek az üzletágak a fejlettebb régiókban a túl nagy piaci verseny miatt ma már nagyon alacsony marzsokkal dolgoznak. Nem elhanyagolható, hogy sok évnek kell még eltelnie addig, amíg a délkelet-európai országok egy főre jutó GDP-je eléri azt a szintet, ami már jelentősebb lakossági banki piac kialakulását teszi lehetővé - vélekedik Marianne Kager, a Bank Austria Creditanstalt vezető elemzője. A közép-európai pénzügyi szolgáltatások piacát a nagy nyugat-európai bankok uralják, ezért a régióban zajló bankfúziók és a nagy piaci átalakulások nem utolsósorban a nagy külföldi bankok konszolidációjának helyi következményei. A HVB-BA-CA fúzió a lengyel piacon például igen jelentős koncentrációt hozott létre. Tóth Katalin