Rákosmente Budapest peremén, a Dunától keleti irányban legtávolabb eső, egyben a legnagyobb kiterjedésű - összesen 54,83 négyzetkilométer területű - kerület. A XVII. az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért-hegy, hiszen területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. Tipikus kertváros, rengeteg zöldfelülettel, nagy családi házas övezetekkel. Ennek köszönhetően vonzó célpont a nyugodt, békés, ugyanakkor városi életmódra vágyóknak - az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a népességszám, így mostanra a kerület már több mint 83 ezer lakossal büszkélkedhet. Kertvárosi hangulata miatt ma is vonzó lakóhely, új lakóparkjaiba szívesen költöznek az emberek. Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákoshegy és Rákosliget rövid története A kerület 1950. január elsején jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből. A négy település közül Rákoscsaba a legrégebbi, már a hunok is jártak itt, valószínűleg nevét is innen, Attila hun király fia, Csaba királyfi után kapta. A csabaiak ügyes gyümölcstermesztő hírében álltak, a Pest környéki falvak "munkamegosztásában" főleg a tormára és a dinnyére specializálódtak. Ahogy megépült a vasúti összeköttetés a fővárossal, rohamosan gyarapodni kezdett a csabai lakosság. Az 1920-as évektől a lakosok zömében ingázó tisztviselők és munkások. Ekkortól kezdtek kialakulni az új telepek is, mint Rákoscsaba-Újtelep és Rákoskert. Történelmi jelentőségű eseményekből sem volt hiány. A kerület határában fekvő Rákos-mező a középkorban is nevezetes hely volt, ahol 1286 és 1540 között rendszeresen tartottak országgyűléseket, illetve nemesi gyűléseket. A XVII. században a török-osztrák harcok miatt Csaba és Keresztúr szinte teljesen elnéptelenedett, ezért szlovákokat és svábokat telepítettek be. A későbbiekben a főváros fejlődésével sok magyar nyelvű iparos, munkás és tisztviselő költözött Keresztúrra, akiknek köszönhetően megemelkedett a magyar lakosság aránya, megkezdődött a település elmagyarosodása. Rákoshegy nem jött volna létre, ha nem hoznak létre éppen ott vasúti megállót; ekkor még elsősorban nyaralókat építettek ezen a környéken. A századforduló táján a megálló homlokzatán Rákoskeresztúri-Nyaraló, 1913-tól pedig Rákoshegy felirat állt. Bartók Béla zeneszerző, Vecsey Ferenc hegedűművész, Kodolányi János író, Müller Katica, az Operaház prímabalerinája, Czimra Gyula festőművész és Erdős Renée írónő is Hegyet választotta alkotó- és lakóhelyéül. Rákosliget az 1873-ban Budából és Pestből egyesült Budapestnek köszönheti születését, hiszen szükség volt egy olyan településre, ahol el tudják szállásolni a rohamosan növekvő számú munkásokat. Erre a célra a Budapest-Hatvan vasútvonal mentén választottak ki egy 155 holdas területet, mely közigazgatásilag Rákoskeresztúrhoz tartozott. A múlt század elején akkorára duzzadt a település, hogy a lakók azt kérték Tisza Istvántól, engedélyezze Rákosliget nagyközséggé válását. Ez 1907. április 28-án meg is történt, ekkorra pedig Rákosliget a munkások otthonából tisztviselők telepévé alakult át. Érdekes látnivalók Rákosmentén A XVII. kerület kulturális élete színes, minden városrésznek van saját művelődési háza, sőt Rákosmentének van saját színháza is, a Gózon Gyula Kamaraszínház. A kerületben található Csekovszky Árpád keramikus műveinek állandó kiállítása, a Bartók Béla-emlékház, valamint egy helytörténeti gyűjtemény az Erdős Renée-házban. A kerület nevezetességei közé tartozik még a barokk stílusú Podmaniczky-Vigyázó-kastély, a Bogáti-Hajdú-villa - mely a Loire menti kastélyokhoz hasonlóan lábakra épült - és a Budapest egyetlen Trianon-emlékművének helyet adó Népkert is. A köztéri szobrok közül két érdekességet is Rákosmentén nézhetünk meg. A korábbi nulladik kilométerkő kétméteres mészkő szobrát, "A távolba néző munkás"-t és II. János Pál pápát ábrázoló alkotást Rákoshegyen. Azoknak pedig, akik természeti nevezetességre vágynak, a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár természetvédelmi területet, a Rákos-patakot és a Naplás-tavat ajánljuk. A kertváros életéről további információkat a kerület rádióadójának (Rádió 17) műsoraiból, az önkormányzat honlapjáról, illetve kéthetilapjából, a Hírhozóból tudhatunk meg, de a lakosságot tájékoztatja a szintén hetente megjelenő Helyi Théma és a havi kiadású Helyi Hírek vagy a Tizenhetedik című újság is.