Debrecen gazdaságában a vezető cégek lényegében ugyanazok maradtak, mint a rendszerváltás előtt, a kirakat mögött azonban sok minden megváltozott. A Biogal Gyógyszergyár Rt. például az izraeli Teva kezébe került, a Debreceni Dohánygyár Kft.-nek a német Reemtsma-konszern lett a tulajdonosa. A Magyar Gördülőcsapágy Művek Rt.-t a dél-koreai Daewoo vette meg, és a gyár területén ma rajta kívül több külföldi iparági társaság is működtet üzemet (a japán Tsubaki beruházásáról lásd külön írásunkat). Több meghatározó élelmiszeripari cég is Debrecenhez kötődik. A Hajdútej Tejipari Rt.-t a holland Nutricia-csoport vásárolta meg, és most e leánycégén keresztül hajtja végre akvizícióit, a napokban például a Mátratej Kft. és a Gyöngytej Kft. felvásárlását (NAPI Gazdaság, 2000. szeptember 7., 1-6. oldal). Az egykori konzervgyárból létrejött Deko-Food Konzerv- és Hűtőipari Rt. ma a Globus Rt. kezében van. A legnagyobb magyar barofiipari cégnek, a ma gondokkal küzdő Hajdú-Bét Rt.-nek is a városban van a központja. Rajtuk kívül említést érdemel még például a Pannonplast leányvállalatának, a Pannonpipe Műanyagipari Kft.-nek a helyi üzeme. Debrecen a konfekcióipar központjának is számít, jóllehet ezt az iparágat több kisebb vállalkozás képviseli. Egy 40 hektáros terület még tavaly elnyerte az ipari park címet a városban. Az önkormányzat két év alatt összesen 1 milliárd forintos ráfordítással - ebből 160 millió forint pályázati pénz - alakítja ki ott a külső közműveket. A tervek szerint ide települ az elektronikai cikkeket gyártó tajvani DBTel Inc., amely többek között a Motorolának is szállít majd. A cég tervei szerint mintegy 80 millió dollárt ruház be Debrecenben, és az első ütemben 600, később pedig 1000-1500 dolgozónak adna munkát (a társaságról lásd külön írásunkat). Kósa Lajos polgármester szerint mások is érdeklődnek az ipari park iránt. Szó van arról is, hogy az önkormányzat a Debreceni Egyetem Agrárcentrumával együtt agrár-ipari parkot hozna létre egy 70 hektáros területen, ahol mezőgazdasági vállalkozások kapnának helyet. Létrehozásának költsége mintegy 1 milliárd forint lenne. Logisztikai ipari parkot működtet a városban a Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. is. Ez a park egyébként elköltözik a repülőtér mellé, ahol 500 millió forintos költséggel az önkormányzat is logisztikai parkot kíván kialakítani. Más ipari fejlesztések is folynak Debrecenben: az egykori Magyar Gördülőcsapágy Művek tulajdonosa, a Daewoo Magyar Gördülőcsapágy Művek Rt. több millió márkás beruházással bővíti kapacitását. A város önkormányzatának az a célja, hogy olyan iparágakat vonzzon ide, amelyeknél magas a hozzáadott érték; ilyen többek között az informatika, az elektronika és a biotechnológia. Mindehhez egyébként lehetőséget teremt az, hogy az egyetemnek köszönhetően Debrecenben magas a jól kvalifikált szakemberek aránya. Éppen ezért - amennyiben a közgyűlés egyetért a polgármesteri vezetés befektetésösztönző szándékával - október 1-jén új szabályozás lép életbe. Eszerint azok a vállalkozók, akik legalább 500 millió forintot ruháznak be a kémiai, biológiai, informatikai kutatás-fejlesztés területére, azok az indulás évében és az azt követő négy évben mentesülnek az iparűzési adó fizetési kötelezettsége alól. Ha a hatodik évben a beruházó adóalapja eléri a 10 milliárd forintot, akkor a tizedik évig az adó mértéke az adóalap - a nettó árbevétel - 0,25 százaléka. Ezután csak abban az évben részesülhet egy cég ebben a kedvezményben, amelyben az adóalapja legalább 20 százalékkal meghaladja az előző évit. Az iparűzési adó Debrecenben 2 százalékos. Adómentességet kap a jogelőd nélküli kezdő vállalkozó a kezdés évében, valamint azok, akik eleget tesznek bizonyos foglalkoztatási feltételeknek. A legalább 1 milliárd forintos beruházásoknak az induló évben és utána négy évig elengedik az iparűzési adó felét. Annak a cégnek pedig, amely legalább 500 millió forintot ruház be az önkormányzat által működtetett ipari parkban, öt évig nem kell iparűzési adót fizetnie. Debrecen költségvetése az idén 24 milliárd forint, ez mintegy 1,7 milliárd forinttal több a tavalyinál. Az iparűzési adó ebből körülbelül 4 milliárd forint, a város költségvetésének a döntő többsége központi forrásból származik. A növekedés egyébként többek között annak köszönhető, hogy - mivel az átlagbérek és ebből következően a befizetett személyi jövedelemadó alacsonyabb az országos átlagnál - Debrecen jól járt azzal, hogy megváltozott az állami támogatás rendszere. Kósa elmondta, hogy mintegy 400 millió forint pluszpénzre tett szert a város ennek köszönhetően. Debrecen hitelállománya 2,8 milliárd forint. Ez a kilencvenes évek eleje óta halmozódott fel, 1998-ig növekedett, azóta pedig évente 9 millió forinttal csökken. Az ingatlanadót tavaly eltörölte az önkormányzat, mert az összege jelentéktelen - 15 millió forint - volt. Szociális célokra 1,3 milliárd forintot költ idén a város, ebben már a pályázaton nyert pénz is benne van. A város infrastruktúrájának néhány eleme magas színvonalú. Ilyen például a szennyvíztisztító, amely tavaly épült svájci pénzből, és a hulladékgyűjtő. Ennek 49 százaléka az önkormányzat, 30, illetve 21 százaléka egy német és egy osztrák cég tulajdonában van. Kapacitása még húsz évig elegendő lesz. Komoly előrelépést jelenthet az, ha néhány éven belül megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés a cívisvárosban. Ez annak köszönhető, hogy nemrég 3,5 milliárd forintot nyert erre a célra Hajdú-Bihar megye. Az önrész 1 milliárd forint. A tervek szerint három új szemétlerakó is épülne, ami több ezer új munkahely létrejöttét is jelenti. Meg kell oldani a másodlagos nyersanyag-hasznosítást is. Erre van esély; a TVK például vevő lenne a műanyaghulladék egy részére. A város az Európai Unió Century 21 programja keretében nyert el 800 ezer eurót. Ebből a pénzből több év alatt sorra digitalizálni fogják az adatbázisokat. Debrecenben az egy főre jutó csatornázás 70 százalékos, ugyanez ingatlanra vetítve 50 százalékos. A városnak van egy több milliárd forintos csatornázási programja; idén a tervek szerint 130 millió forintot, jövőre pedig 1 milliárdot fordítanak erre a célra, és még pályázati pénzt is próbálnak szerezni. Tavaly és az idén 10-10 kilométer belterületi utat építtetett az önkormányzat, ez összesen mintegy 500 millió forint kiadást jelent. A város környékén több olyan út is van, amelynek megépítését pénzzel is támogatja az önkormányzat; beszállt 500 millió forinttal a 35-ös utat a 4-es úttal összekötő út építésébe és ugyanennyi pénzzel a 47-es útra felvezető felüljáró építésébe. Ami a bevásárlóközpontokat illeti, Debrecenben van Tesco, Metro, Interspar, Praktiker, Billa. Most épül a Cora és tárgyalnak az Auchannal. Szociális bérlakásokat jövőre fog építeni az önkormányzat. Idén körülbelül 200 millió forintos ráfordítással felújítottak 200 lakást a volt szovjet laktanyában. Debrecenben is az a tendencia, hogy a jobb módú középrétegek a környező kistelepülésekre költöznek ki a városból. Próbálják megfékezni ezt a folyamatot, ezért az idén viszonylag olcsón, 1,8 millió forintért, hetven 200 négyszögöles telket adtak el a városban. Olyan telek ára, ahol nincs közmű, 1000 forint négyzetméterenként, ahol van, azé 4 ezer forint. A panellakások négyzetméterárai 100 ezer forint körül mozognak, de a város kiemelt zöldterületein 200 ezret is elkérnek ugyanezért. Megkezdődött a belvárosi tömbrehabilitáció is, mert az önkormányzat fontosnak tartja, hogy az emberek jól érezzék magukat a városban. Az önkormányzat egyik legnagyobb beruházása a belváros felújítása. Idén 600 millió forintból sétálóövezetet alakítanak ki a belvárosban, jövőre pedig 1 milliárd forintból megépítik azt a körutat - és a hozzá kapcsolódó közműveket -, amelyen az autósok elkerülhetik a városközpontot. Ez év novemberére felépül az új városháza. Ennek megépítése 1 milliárd forintba került. Mint a polgármester elmondta, erre azért volt szükség, mert nagyon nagy - 560 fős - az apparátus. A tervek között szerepel az atlétikai stadion több mint 600 millió forintos felújítása; 2001-ben itt tartják az ifjúsági atlétikai világbajnokságot. Jövőre elkezdik a futballstadion összesen 800 millió forintba kerülő felújítását is. Az önkormányzat fontosnak tartja a turizmus fejlesztését is. Az üzleti, illetve konferenciaturizmust szolgálja többek között az, hogy 2002-re egy 1500-2000 főt befogadó kongresszusi központot építenek a volt megyei művelődési központ helyén. Mintegy 8 milliárd forintos projektről van szó, mivel szálloda és kétszintes parkoló is épül. Az önkormányzat most tárgyal a befektetőkkel. Jövőre elkészül egy 10 ezer négyzetméteres expóközpont is a repülőtér mellett, amely szintén rekonstrukcióra szorul. Meg kell valósítani az állandó határnyitást, és fel kell újítani a fogadóépületeket. A beruházás minimum 1 milliárd forintba kerülne. Az idegenforgalom növekedésének gátja lehet, hogy szűkösek a szállodai kapacitások. A piac már reagált; Ibis-szálló épül a belvárosban, egy másik szálloda pedig a Nagyerdőn. VÁMOS ÉVA