A tiszai nagyárvíz 1879. március 12-én elmosta az akkor 70 ezer lakosú települést. Magyar és külföldi adományokból 3 év alatt modern nagyvárossá épült. Lechner Lajos tervei alapján körutakkal és sugárutakkal alakították ki a város szerkezetét. A Dóm téren, a Fogadalmi templom előtt az 1930-as évektől rendezik a Szegedi Szabadtéri Játékokat, amely ma is a város legfontosabb kulturális programja júliusban és augusztusban. A Dél-Alföld legnagyobb városaként 1962 óta Csongrád megye székhelye, egyben a régió igazgatási, kulturális és gazdasági központja. Az 5-ös főút mentén, a Maros torkolatától kissé délre, a Tisza két partján fekszik. A város nagyobb része a folyó jobb partján, a kertváros jellegű Újszeged pedig a bal parton, a Tisza és a Maros szögletében terül el. Autóúton mért távolsága Budapesttől 171, Szabadkától 44, Aradtól 106 kilométer. Közigazgatási területe 281, belterülete 48,5 négyzetkilométer. A Budapest felől érkező E75-ös nemzetközi főút Jugoszláviával, a 43. számú út Romániával köti össze, északkeleti irányban a 47-es út Debrecen felé, nyugaton az 55-ös számú út Bajára vezet. A város lakónépességének száma (1998) 160 ezer, nappali népességének becsült száma 190 ezer fő. A lélekszám alapján a hazai városok között a negyedik helyet foglalja el. Szeged vidékére a magas napfénytartam és a viszonylag kevés csapadékmennyiség a jellemző. A kontinentális éghajlaton belül szélsőséges klímaviszonyokat és időjárási kilengéseket mutat. Évi középhőmérséklete 11,2 Celsius-fok, a csapadékmennyiség százéves átlagban 520 mm. A napsütéses órák száma 2100-nál is több. Mivel hazai nagyobb városaink közül Szegedet éri a legtöbb napfény, méltán hívják a napfény városának. A szegedi táj a Tiszának köszönheti változatos, közép-európai jellegű állat- és növényvilágának sajátos vonásait is. Az egykor Tisza járta táj ősi élővilága napjainkra a pusztaszeri tájvédelmi körzet védett területére települt át, amely a fokozottan védett Fehér-tó révén a szegedi kultúrtájat is magába foglalja. A Tisza és a Maros szegleténél fekvő Szeged már az őskortól fogva emberi lakhelyül szolgált. Ptolemaiosz leírásából ismerjük legrégebbi nevét: Partiszkon. A későbbi vár helyén római őrállás felügyelte a dáciai só- és aranyszállítás útvonalát. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat arra utal, hogy Attila (433–453) hun fejedelem székhelye a környéken lehetett. A 9. század végén a honfoglaló magyarok népe nagy számban foglalta el a Tisza és a Maros árteréből kiemelkedő szigeteket. Szeged neve magyar eredetű és először III. Béla magyar király 1183. évi oklevele említi.