A pénzügyi vagyonon belül alacsony a betét- és nagy a kötvényhányad, jelentős lekötött vagyonnal rendelkezik a lakosság. Az elmúlt több mint egy évtized során a pénzügyi vagyon szerkezetén belül enyhe eltolódás volt megfigyelhető a – 2025 közepére a GDP 68 százalékát elérő – likvid vagyon irányába, ami főleg az állampapírok és befektetési jegyek bővüléséhez köthető, de az elmúlt években egyre jelentősebbé vált a külföldi eszközök vásárlása is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss megtakarítási jelentéséből.

Az állampapírok aránya 2025 közepére a GDP közel 16 százalékát tette ki, a likvid külföldi eszközöké pedig megközelítette a 9 százalékot. A pénzügyi szektor (például befektetési alapok, nyugdíjpénztárak és biztosítók) termékeinek vásárlásával a lakosság a közvetlen forrásnyújtáson felül közvetetten is jelentős mértékben finanszírozza az államháztartást és a külföldet.

Kapcsolódó

A vagyonösszetétel részleteit tekintve:

  • az állampapírok aránya a bruttó hazai termék (GDP) közel 16 százalékát tette ki 2025 közepére;
  • a likvid külföldi eszközök aránya megközelítette a GDP 9 százalékát;
  • eszközbontásban a részvény és tulajdon alkotja a legnagyobb részt, 30 százalékkal.

A lakosság emellett közvetett módon is finanszírozza az államháztartást és a külföldet a pénzügyi szektor (befektetési alapok, nyugdíjpénztárak és biztosítók) termékeinek vásárlásával.

Magas hozam, de magasabb kockázat

A megtakarítási piac dinamikájára jellemző, hogy a lakossági nettó pénzügyi megtakarítások állománya viszonylag gyorsan emelkedett 2012-ről 2022-re, azonban ez a felfutás most megtorpanni látszott. „A korábbi növekvő trend után most van egy kisimulás” – mondta Banai Ádám, az MNB főközgazdásza, a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgatója.

A jegybank adatai alapján 2013 óta a részvényalapok és az inflációhoz kötött állampapírok hozama volt a legmagasabb. Ezen befektetések meg tudták tartani a reálértéküket, míg a bankbetétek reálértékükből veszítettek az elmúlt 12 évben.

Banai Ádám kiemelte, hogy a magasabb hozam jellemzően nagyobb kockázattal érhető el, amit hosszabb távon érdemes vállalni. Figyelmeztetett azonban arra is, hogy a magas múltbeli hozam nem jelenti a jövőbeni hasonló alakulást, hiszen például a részvény-befektetések rendkívül volatilisek.

A jelentés egy kritikus pontra is felhívja a figyelmet: a magyar befektetési alapok költsége érdemben magasabb, mint az európai és amerikai piacokon jellemző szint.

Bankbetétek és állampapírok: likviditás kontra hozam

Felmerül a kérdés, hogy a bankok miért nem képesek versenyképes lekötött betéti kamatokat kínálni, az MNB szerint ráadásul erre lenne mozgástér. Mint mondták, a banki verseny és az általános likviditási helyzet miatt a bankbetéti kamatok nem követték a fogyasztói árak emelkedését, noha a bankok képesek lennének érdemi betéti kamatokat fizetni az ott tartott vagyonért. A bankok 2014-ben, alacsony infláció mellett még tudtak reálhozamot biztosítani betétekre. Így tulajdonképpen ez is az Európa-rekorder inflációnak hozható be.

Szomorú adat, hogy a háztartások 80 százalékának a megtakarítása mindössze bankbetétből áll, ami jelentős vagyonvesztéssel járhatott. Ha ők a két havi fogyasztási igényük (vésztartalék) feletti részt 2020-ban lakossági állampapírba fektették volna, az rendszerszinten körülbelül ezer milliárd forintnyi kamatfizetésből eredő vagyonpluszt jelentett volna.

„Egy tudatosabb megtakarítási döntés jelentős vagyonnövekedést okoz társadalmi és egyedi szinten is, emiatt a pénzügyi edukációnak kiemelt szerepe van” – hangsúlyozta Banai Ádám a jegybank sajtótájékoztatóján.

A megtakarítások alakulását befolyásolta a PMÁP-kamatforduló is 2025 első félévében. Becslések szerint a PMÁP-ból felszabaduló 2200 milliárd forint értékű visszaváltásnak a 58 százaléka, valamint a lejáratokból és kamatkifizetésekből származó források egy része újra állampapírba került, főként fix kamatozású fix állampapírba és a diszkont kincstárjegyek aukciós hozamához kötött bónusz magyar állampapírba.

Ez Magyarország: a gazdagok még gazdagabbak lettek

A pénzügyi vagyon koncentráltsága magas a felső decilisben Magyarországon, ami a teljes régióra igaz. Bár a horvát koncentráltság még a magyarnál is magasabb, az országok többségében alacsonyabb a hazai arányszámnál.

Bár 2017 óta érdemben csökkent a pénzügyi vagyon nélküli háztartások aránya, az alsó decilisek továbbra sem képesek érdemben megtakarítani. 2023-ban a háztartások 33 százalékának nem volt érdemi pénzügyi tartaléka.

Az arány a havi fogyasztási kiadásokhoz mérve minden jövedelmi tizedben nőtt 2020-hoz képest, megfordítva a 2017-ről 2020-ra tapasztalt kedvező trendet (50 százalékról 29 százalékra csökkenés). Pozitívum azonban, hogy a 2023-as értékek alacsonyabbak, mint a 2017-es adatok.

Nem túl sok az állampapír?

Az állampapírok aránya a lakossági megtakarításokon belül a GDP 16 százalékát teszi ki az MNB adatai alapján. Fontos szakmai kérdés, hogy van-e olyan szint, amely fölött ez a koncentráció már kockázatot jelentene az állam finanszírozása vagy a pénzügyi stabilitás szempontjából.

Az MNB ezzel kapcsolatban az Economx kérdésére nem kívánt nyilatkozni, hiszen inkább finanszírozási kérdésről van szó. Ennek megfelelően felvetésünkkel megkerestük az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK). Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, amennyiben reagálnak, írásunkat frissítjük.

Frissítés: az ÁKK elégedett

„Összességében a lakossági állampapír-piaci folyamatokkal az ÁKK elégedett, a lakossági finanszírozás részaránya jelenleg az optimális sávban tartózkodik, és ezt a szintet az adósságkezelő megfelelőnek ítéli. Az ÁKK az adósság-portfolió optimális szerkezetének elérésére törekszik, amiben mindhárom finanszírozási pillérnek fontos szerepe van, emiatt a részpiacokat folyamatosan monitorozza, és szükség szerint hozza meg döntéseit” – válaszolta lapunk kérdésére az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).Feladatuk a központi költségvetés hiányának és a meglévő adósságnak a finanszírozása piaci körülmények között. A költségvetés finanszírozásának biztonsága szempontjából elengedhetetlen az adósság-portfolió diverzifikálása, az optimális adósságszerkezet folyamatos biztosítása, rugalmasan az adott belföldi és nemzetközi pénzpiaci viszonyoknak megfelelően.Ennek érdekében az ÁKK 3 pillérre építi a finanszírozást: (1) az intézményi forint piac, (2) a lakossági állampapír piac és (3) a devizapiac. A három finanszírozási pillér közötti optimális egyensúly folyamatosan biztosított, ami erősíti a finanszírozás stabilitását.
  • Az ÁKK adósságkezelési stratégiájában foglaltak szerint a lakossági kézben lévő állampapírok állománya a teljes adósságon belül 20–25 százalék között mozog. A lakossági állampapírok igen magas újrabefektetési aránya nagymértékben hozzájárul a költségvetés biztonságos finanszírozásához.
  • A lakossági állampapír piac az idei kamatfizetések és lejáratok mellett is stabil. A kamatfizetések, átárazódások és lejáratok miatt nagyságrendileg 9600 milliárd forint mértékű, lakossági állampapír-befektetésről dönthettek a háztartások 2025-ben, mely jelentős figyelmet és tudatosságot igényelt részükről.

A befektetők döntéseinek eredményeként a lakossági állampapír-portfólióban átrendeződés zajlott le: a fix kamatozású befektetések kerültek előtérbe, amely mellett intézményi papírokat (DKJ és MÁK) is szívesen vásároltak a befektetők. Ez az időszak megmutatta, hogy a lakosság bizalma töretlen az állampapírok iránt.