Mi köze a cukornak a tőzsdeindexekhez?

A tőke- és pénzpiacokon rendszerint minden mindennel összefügg, és az egyes részpiacok eseményei sok más eszköz árfolyamát befolyásolják. Ha például az olaj jegyzése emelkedik, az jót tesz az olajipari részvényeknek, de kedvezőtlenül érintheti az autógyártókat, emellett inflációgerjesztő hatása van, ami a jegybankokat kamatemelésre késztetheti. A sort persze hosszan lehetne folytatni, a lényeg az, hogy valamely termék árfolyamváltozásának kisebb-nagyobb tovagyűrűző hatása van. A korrelációszámítás eszközét felhasználva röviden megvizsgáltuk, hogy mely részpiacok között mutatható ki összefüggés, és hogy ezek a hatások milyen erősségűek lehetnek. A kapcsolatok szorosságát egy mérőszámmal, a korrelációs együtthatóval lehet jellemezni. Ha ez az együttható 0 lenne, azt mondhatnánk, hogy nincs korreláció a két változó között, a nullától távol eső - 1-hez vagy -1-hez közeli - értékek pedig bizonyos korreláció meglétére engednek következtetni. Ha a mutató értéke 0 és 0,25 között van, akkor nincs vagy igen gyenge összefüggés van a két változó között, 0,25 és 0,5 között gyenge, 0,5 és 0,75 között erős, 0,75 és 1 között pedig rendkívül erős pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg. Nulla és -1 között negatív irányú kapcsolat mutatható ki, amely annál erősebb, minél közelebb van a mutató értéke -1-hez. A számításokhoz az elmúlt egy év árfolyam- illetve indexadatait használtuk föl. A mérések során megvizsgáltuk a jelentősebb részvényindexek, az árupiaci termékek és néhány részvény árfolyamának mozgása közötti korrelációt. Rövid következtetésként elmondható, hogy a fejlett piaci részvényindexek mozgása között rendkívül szoros kapcsolat figyelhető meg, az áruféleségek - az olaj és a nemesfémek kivételével - és a részvényárfolyamok között pedig szinte semmilyen összefüggés nincs. A nyugat-európai részvényindexek szinte teljesen együtt mozognak, a frankfurti DAX a párizsi CAC és a londoni FTSE-100 mutatók között rendre 0,9 fölötti korrelációs együtthatót mértünk - a CAC és a DAX esetében ez az érték 0,98 volt. Lazább, de még mindig szoros kapcsolat figyelhető meg a világgazdaság három nagy központjának tőzsdeindexei között, a japán Nikkei és a DAX között 0,8, a Dow Jones és a DAX között 0,84, a Dow és a Nikkei között pedig 0,6-ös együttható adódott. Az eredményekből levonható az a következtetés, hogy a fejlett részvénypiacok az esetek többségében egy irányba mozognak. A kialakuló trend mentén haladva egyik részvénypiac egy ideig felülteljesítő, másik alulteljesítő, de a fősodortól hosszabb ideig tartó leszakadás ritka. Hasonló következtetés vonható le a feltörekvő piacok részvényindexeit vizsgálva azzal a különbséggel, hogy a brazil, a lengyel, a prágai és a budapesti tőzsdeindexek között már nincs olyan szoros összefüggés, mint a fejlett piacok esetében. A BUX és a prágai PX50 mozgása között erős – 0,76-os együttható -, a magyar index és a WIG-20 között közepes – 0,55 - kapcsolat mutatható ki. A kontinensek tőkepiacai közti távolság lerövidülését - vagy inkább eltűnését - mutatja, hogy például a BUX és a brazil Bovespa index között magasabb volt a korrelációs együttható – közel 0,8 -, mint a BUX és a szomszédos prágai vagy varsói részvényindexek között. Emellett a Bovespa és a másik két vizsgált feltörekvő piaci részvényindex, a PX-50 és a WIG-20 között is szoros összefüggés mutatható ki, 0,55 illetve 0,75-ös korrelációs együtthatóval. A feltörekvő és a fejlett piacok között is erős kapcsolat mutatható ki, a BUX és a DAX közötti együttható például 0,7-es. Az olaj mint speciális, mindenki által kiemelt figyelemmel követett termék vizsgálatakor érdekes következtetések adódtak. Az energiahordozó és az FTSE-100 valamint a DAX között gyenge – 0,44-es és 0,33-as együttható – korreláció figyelhető meg, míg a Dow Jones-szal és a Nikkeivel mért együtthatója egyaránt 0,2, ami igen gyenge kapcsolatra utal. A feltörekvő piacok és az olaj közti összefüggés vizsgálatakor is hasonló eredmény adódik, a BUX-szal mért korreláció 0,21 a Mol esetében azonban 0,65 adódik, ami – nem meglepő módon - erős kapcsolatot jelent az energiahordozó és az olajrészvény között. Első megközelítésre furcsa, hogy a fejlett részvényindexek és az olaj között nagyon gyenge a korreláció, különösen azért, mert az elemzők a tőzsdék erősödését illetve gyengülését gyakran az energiahordozó árfolyamának elmozdulásával magyarázzák. A vizsgálatok szerint a részvényárfolyamok és az olajár változása között nincs szoros összefüggés. A vizsgált instrumentumok közül - a Mol után - az ezüstnek és az aranynak volt a legerősebb kapcsolata az olajjal, 0,66 illetve 0,81-es korrelációs együtthatóval. Bár sok értelme nincs, a rend kedvéért azért megvizsgáltuk a összefüggést a különböző áruféleségek és a részvényindexek között is. Következtetésként elmondható, hogy a tőkepiac és a cukor, a búza vagy akár a kakaó között nem mutatható ki értékelhető korreláció, ezeknek a termékeknek az árfolyamát alapvetően más feltételek alakítják, mint a részvényekét. Legfontosabb következtetésként érdemes megismételni, hogy a részvénypiacok – legyenek azok feltörekvő vagy fejlett országok börzéi – között szoros kapcsolat figyelhető meg, az árfolyamok alakulását pedig sokkal inkább egy globális részvénypiaci trend határozza meg, mint például az olajár változása…