Olyan forgalmat hozott a koronavírus-járvány a befektetési szolgáltatóknál, amire utoljára 2010-2011 körül volt példa. A tőzsdén kereskedett értékpapírok forgalma az azonnali és a származtatott piacon is a februári kétszeresére nőtt. Az azonnali piacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 1427,4 milliárd forint volt az eladott és vásárolt értékpapírok értéke, holott februárban - ami szintén erős hónapnak számított - még csupán 782,3 milliárd forintnyi tőzsdei papírral kereskedtek. A márciusi forgalomhoz hasonló mértékű utoljára 2010 májusában volt, akkor 1500 milliárd forintnál is nagyobb volt az azonnali tőzsdei ügyletek értéke.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) közleményéből is látszott, hogy a harmadik hónap erős lesz, márciusban a 500,8 milliárd forintos összesített és a 22,8 milliárd forintos napi átlagos részvényforgalom azt jelezte, hogy nagyon megnőtt a kereskedési aktivitás. (A BÉT által közölt adatok és az MNB-s adatok között azért ilyen nagy az eltérés, mert az MNB kétszeresen veszi számításba az egyes ügyleteket, az eladási és a vételi oldalon is, míg a BÉT ezt egyetlen tranzakciónak tekinti.)

Kapcsolódó

Visszatértek a spekulánsok is

A származtatott piacon is hasonló mértékű ugrás volt a forgalomban. A februári 545 milliárd forint után márciusban az ügyletek értéke 1130 milliárd forint fölé emelkedett, ami 2011 márciusa óta nem fordult elő. A határidős piac a spekulánsok kedvelt terepe, akkor szokott megugrani a forgalma, ha esik a tőzsde, vagy nagy árfolyammozgások vannak. Az idei március pedig elég viharos volt.

Az azonnali piacon mért több mint 1400 milliárd forintos forgalomból 964,27 milliárdot tett ki az ügyfélmegbízások alapján teljesített ügylet, a többi sajátszámlás forgalom volt. A bankok ügyfelei rákaptak a tőzsdézésre, februárban még nem egészen 68 milliárd forintnyi megbízást adtak le, márciusban már 129 milliárdnyit. A brókercégeknél a februári 417 milliárdról 768 milliárd forintra ugrott a tőzsdei azonnali piaci forgalom. Ez jó hír a szektornak, hiszen ezek a cégek a bevételeik jelentős részét a megbízások után kapják.

A származtatott tőzsdei ügyletek volumene a bankoknál ugrott meg jobban. Megbízás alapján februárban még csupán 124 milliárd forintnyi tőzsdei tranzakciót bonyolítottak le, márciusban már ennek több mint a háromszorosát, 429 milliárdnyit. Ezek jellemzően kockázatosnak számító határidős részvény- vagy árupiaci ügyletek lehettek. A brókercégeknél is beindultak a spekulánsok, 260 milliárd forintnál is több származtatott ügyletre vonatkozó megbízást adtak, 70 százalékkal többet, mint februárban. A fióktelepeknél is nőtt mind az azonnali, mind a származtatott ügyletek forgalma, de kisebb mértékben, mint a bankoknál és a hazai brókercégeknél.

Az állampapír-piac is élénkebb lett

A tőzsdén kívüli értékpapír-forgalom is nőtt márciusban. Az azonnali piacon a megbízások alapján teljesített forgalom 61 százalékkal nőtt februárhoz képest, és megközelítette a 2400 milliárd forintot. Ezek közé a tranzakciók közé tartoznak az állampapír- és befektetésijegy-ügyletek. A bankoknál és a brókercégeknél is több mint 60 százalékkal nőtt az ilyen tranzakciók értéke.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyleteknél 30 százalékos forgalomugrás volt, a 31 373 milliárdos forgalomnak a döntő része azonban saját számlás ügylet volt. Ezek vélhetően javarészt devizapiaci tranzakciók lehetettek, amelyekre a forint gyengülése miatt volt szükség. A bankok több mint 23 ezer milliárd forint értékben bonyolítottak le saját maguk számára ilyen ügyleteket, a fióktelepek pedig 6278 milliárd forint értékben, náluk ügyfélmegbízás alapján nem is volt ilyen tranzakció.

A brókercégeknél más volt a helyzet. Náluk viszonylag kevés, nem egészen 2 ezer milliárd forintnyi származtatott tőzsdén kívüli ügyletet kötöttek, de ennek a háromnegyedét az ügyfelek megbízásai alapján hajtották végre. A bő 1500 milliárdos forgalom a szokásos két-háromszorosa, ami arra utal, hogy elég sokan kezdtek devizázni a rekord gyenge forintárfolyam idején.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!