A megállapodást Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és Hodász István, az Egis vezérigazgatója írta alá.

A vezérigazgató elmondta, hogy az Egis az elmúlt 20 évben 140 milliárd forintot költött Magyarországon beruházásokra és ennek az összegnek közel felét a 2008 óta tartó válság idején. Ezen túlmenően a vállalat 2008 óta 59 százakkal növelte exportját, amely elsősorban a keleti országokba irányult. A kutatás-fejlesztés szintén rendkívül fontos a vállalat számára, ezért is újította meg ezt a tevékenységét. Hodász István felidézte, hogy 2012-ben készült el 7 milliárd forintos beruházással az Egis két új kutatás-fejlesztési egysége, most pedig a hatóanyag-technológiai fejlesztőközpont.

Hozzátette, hogy a cég évente több mint 12 milliárd forintot áldoz kutatás-fejlesztésre (K+F), és ezért a tevékenységéért számos elismerésben részesült, tavaly például innovációs nagydíjat nyert.

Hangsúlyozta: a gyógyszeripari vállalat nagy örömmel veszi a kormány elkötelezettségét a K+F-tevékenység iránt és azt, hogy az erre a célra fordított összeg nagy részét leírhatja a különadókból. Hozzátette: számít arra, hogy a kormány az intézkedései során figyelembe veszi a magyar gyógyszeripar versenyképességének további növekedését.

Szijjártó Péter kiemelte: az ország annál erősebb lesz a válság után, minél erősebb a kutatás-fejlesztésben, és az innovatív tevékenységben. Hozzáfűzte: nem véletlen, hogy a magyar kormány annyi forrást és energiát biztosít ezekre a tevékenységekre a jelenlegi stratégiájában.

Kifejtette, hogy a gyógyszeripar az innovatív és nagymértékben exportra termelő iparágak közé tartozik, és ezáltal stratégiai jelentőségű a magyar nemzetgazdaság szempontjából. A magángazdaságban kutatás-fejlesztésre fordított források felét a gyógyszeriparban költik el. Az iparág 14 ezer embert foglalkoztat közvetlenül, a beszállítókkal együtt pedig 38 ezer munkahelyet tart fenn.

Az államtitkár az Egis történetét a francia-magyar gazdasági együttműködés sikerének nevezte, kifejtve, hogy a francia nagytőke befektetése és a magyar mérnöki tudás összefogásával a közép-európai régió egyik legjelentősebb gyógyszergyára jött létre.

Az Egis új hatóanyag-technológiai K+F központját két meglévő, egymás mellett álló épületben alakították ki, amelyekben a legmodernebb műszerekkel és eszközökkel ellátott műveleti, technológiai, analitikai fejlesztő, reakcióbiztonsági vizsgálatok elvégzésére alkalmas egységek kaptak helyet. A 4,6 milliárd forint összköltségű projektet az Európai Unió és a magyar kormány 1,149 milliárd forinttal támogatta.

Az új fejlesztő laboratóriumokban a legkorszerűbb, már kis dózisban is jelentős biológiai hatást kiváltó, úgynevezett nagy potenciálú hatóanyagokat fejlesztik. Az ilyen típusú hatóanyagok főként az onkológia terén kínálnak korszerű terápiás lehetőségeket.

Az Egis új hatóanyag-technológiai központjának része a különálló épületben található új kísérleti üzem is, ahol az Egis által fejlesztett hatóanyagok méretnövelése folyik. Ennek során laboratóriumi üveglombik méretről többszáz literes reaktor méretűvé bővül a fejlesztés annak érdekében, hogy nagyüzemi gyártásra alkalmas technológiát dolgozzanak ki.

Érvénytelenítik az Egis-papírokat

Érvénytelenítik december 11-i hatállyal azokat az Egis-részvényeket, amelyeket a részvényesek nem adtak át az új tulajdonos, az Arts et Techniques du Progres (ATP) részére - tette közzé a gyógyszeripari társaság a vezérigazgatói határozatot a BÉT honlapján hétfőn.

A közlemény szerint az érvénytelenített részvényeket törlik, illetve azok helyébe újakat bocsátanak ki az ATP tulajdonosa, a Servier javára.

Az Egis felkérte a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.-t (Keler) , hogy működjön közre a részvények részleges törlésében, valamint rábocsátással a törölt részvények helyébe lépő, azokkal megegyező darabszámú, azonos jogokat megtestesítő új törzsrészvények keletkeztetésében szintén december 11-i határidővel.

Ezek alapján a Servier az Egis valamennyi részvényének tulajdonosává válik - olvasható a határozatban. A Budapesti Értéktőzsde szabályzata értelmében a vételi jog gyakorlása az Egis részvényeinek automatikus tőzsdei kivezetését eredményezi.

Az Egis anyavállalata, a francia Servier november 18-án indította el a kiszorítási eljárást, miután a november 12-én lezárult nyilvános vételi ajánlattal 90 százalék fölé nőtt a befolyása a magyar gyógyszeripari vállalatban.

A Servier a még tulajdonába nem került részvényekért a vételi ajánlattal megegyező, 28 000 forintos ellenértéket fizet.

A kistulajdonosoknak november 18-tól 29-ig kellett részvényeiket áttranszferálni a lebonyolító KBC Securities Kelernél vezetett számlájára. A vételárat december 6-ig fizetik ki.

Az át nem utalt részvényeket érvényteleníti az Egis és újakat bocsát ki helyettük, ezeket átadja a főtulajdonosnak. Az érvénytelenített részvények ellenértéke megilleti a volt tulajdonosokat, megfizetéséről külön közleményt fog közzétenni a társaság - közölték korábban.

Az Egis részvényeire szeptember 24-én tett vételi ajánlatot a Servier csoport 100 százalékos leányvállalata, az Arts et Techniques du Progrés (ATP). Az ajánlatot megelőzően a csoport 50,91 százalékos többségi tulajdonrésszel rendelkezett az Egisben, ami az ajánlattal 96,43 százalékra nőtt.

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!