Változott a foglalkoztatási törvény végrehajtási rendelete
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló - többször módosított - 1991. évi IV. tv. (továbbiakban: Flt.) végrehajtási rendeletét jelentősen módosították a közelmúltban. A rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatások, tehát az úgynevezett aktív eszközök "működtetésével kapcsolatos" anyagi és eljárásjogi szabályokat tartalmazza. A munkajogász sorozatában most a legfontosabb változásokat ismerteti.
A munkanélküli-járadékos személy vállalkozóvá válása esetén támogatást kérhet. A vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával a munkanélkülijáradék összegének megfelelő támogatást kaphat legfeljebb további 6 hónapig, kérheti a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségei legfeljebb 50 százalékának megtérítését, vagy a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés költségeinek legfeljebb 50 százalékos megtérítését. Hitelfelvétel esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50 százalékos megtérítését kérheti, legfeljebb egyéves időtartamra.
A korábbi szabályozás úgy rendelkezett, hogy a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozás létrehozása esetén a támogatás folyósításának kezdőnapja a vállalkozói igazolvány záradékolásának napja. Időközben az változott, hogy az igazolványt nem az önkormányzat záradékolja, hanem az érintett székhelye és tevékenységi köre szerint illetékes gazdasági kamara adja ki. Ehhez igazodik az új jogszabály, miszerint a támogatás folyósításának kezdőnapja - a munkanélküli-járadék további 6 hónapig történő további folyósításáról van szó - a vállalkozói igazolvány átvételének napja.
A foglalkoztatást bővítő bértámogatást az a munkaadó kaphatja, aki vállalja legalább 6 hónapja - pályakezdő esetén legalább 3 hónapja - munkanélküli foglalkoztatását, a támogatás időtartamával megegyező tovább foglalkoztatását is. A 6, illetve 3 hónapos munka nélküli állapot időtartamának számításánál össze kell adni bizonyos időtartamokat, így a gyermekgondozási díj, segély folyósítását, az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, elzárási büntetés, a katonai szolgálat és a polgári szolgálat, illetve a rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenység időszakát megelőző és azt követő időtartamokat. Ugyanígy össze kell adni a közhasznú munkavégzés, illetőleg a közmunkaprogramban való részvétel előtti és utáni munka nélküli állapotokat.
Az eddig felsoroltak kiegészülnek azzal, hogy a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott számára az önkormányzat által a települést érintő közfeladat ellátása érdekében szerzett egyéb munkát megelőző és azt követő munka nélküli időtartamok összeszámítása is adott. Ha például a munka nélküli személy három hónapig munkanélküli-ellátást kapott, majd ezt követően gyermekgondozási díjat állapítanak meg számára, a díj, illetve gyes lejártát követően csupán három hónapos munkanélküli-státus elegendő ahhoz, hogy a 6 hónapos munka nélküli állapot megállapítható legyen, tehát a gyest és gyedet megelőző három hónapot az azt követő három hónappal együtt vesszük figyelembe.
A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 70 százalékáig terjedő mértékű támogatás állapítható meg, ha közfeladat vagy az önkormányzat által vállalt feladat ellátása érdekében a központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja munkaviszony keretében, úgy, hogy ezzel a létszámát bővíti és a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül. A módosított szabály szerint nem folyósítható a közhasznú munkavégzés támogatása azokra a napokra, amelyekre ugyanazon személyek után az önkormányzat költségvetési támogatásban részesül. A szociális törvény szerint az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára legalább 30 munkanap időtartamú foglalkoztatás megszervezésére köteles. A foglalkoztatottak után munkanaponként 1500 forint, éves szinten legfeljebb 180 000 forint az igényelhető támogatás összege.
Az új jogszabály szerint a közhasznú munkavégzés közvetlen költségei között a munkabér, annak járulékai, a munkaruha és egyéni védőeszköz költségei, a munkaadót terhelő utazási költségek, a munkásszállítás költségei - a munkaügyi központtal történő előzetes egyeztetés alapján -, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége, a munkaalkalmassági vizsgálat költsége számolható el. Új szabály az is, hogy ha a közhasznú foglalkoztatást közhasznú szervezet szervezi, a központ a munkavégzés támogatásából a megszervezés költségének a munkaadó és a szervező megállapodása által meghatározott részét levonhatja és közvetlenül átutalhatja a szervezőnek.
KISS FERENC
MUNKAJOGÁSZ
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.